-
1 προς-φέρω
προς-φέρω (s. φέρω), hin-, hinzu-, hinantragen, -bringen, anbringen, anlegen; ἆϑλον, Pind. Ol. 9, 108; χέρα οἱ προςενεγκεῖν, P. 9, 36, Hand an Einen legen, Gewalt brauchen (wie auch sonst, vgl. Pol 2, 31, 2 u. Luc. Mar. D. 4, 2); προςφέρειν ἀνάγκην τινί, Zwang gegen Einen brauchen, Her. 7, 136. 172; βίην τινί, 9, 108, wo die meisten mss. das med. haben; vgl. ἀνάγκαν γὰρ ϑεοὶ προς-ήνεγκαν, Aesch. Ch. 74; ϑήραν σκηνήμασιν, 249, μηδὲ προςφέρειν μέϑυ, Soph. O. C. 482; λουτρὰ προςφέρειν πατρί, El. 426, vgl. O. C. 786; προςφέρειν πύργοισι κλιμάκων προςαμβά-σεις, Eur. Phoen. 491, u. öfter; auch ἀνάγκην, Hipp. 282; κακὸν νέον παλαιῷ, Med. 78; προςφέρων καρδίᾳ τόλμαν, Pind. N. 10, 30; πόλεμόν τινι, Her. 7, 9, 3; auch λόγον τινί, eine Rede brauchen gegen Einen, d. i. ihn anreden, ihm einen Antrag machen, 3, 134. 5, 30. 8, 52. 100; dah. προςφέρειν τινί τι, Einem Etwas vortragen, vorbringen, 3, 74. 5, 40. 6, 125; τὰ προςφερόμενα πρήγματα, die aufgetragenen Geschäfte, 2, 173; auch ἔπος, Eur. Ion 1002; λόγον, I. A. 97; καινὰ σοφά, μηχανήν, Ar. Thesm. 1130. 1132; ἐλέγχους, Lys. 484; λόγους τινί, Thuc. 2, 70. 3, 109; auch δῶρα, 2, 97, ἴαμα, 2, 51; οὐκ ἔχει λόγον οὐδένα ὧν προςφέρει, Plat. Gorg. 465 a; εὐεργεσίαν, ibd. 513 e; μήτε τὸ ὂν πρὸς τὸ μὴ ὂν προςφέρειν, Soph. 238 b; τῷ σώματι τροφὴν καὶ φάρμακα, Phaedr. 270 b; πρὸς ὃ τοὺς λόγους προςοίσει, ib. a; Xen. τινὶ λόγους περὶ συνηϑείας, Cyr. 6, 1, 31; Folgde, πᾶσαν βίαν προςφέρειν καὶ μηχανήν, Pol. 2, 2, 7; D. Sic. 16, 8; – von Speisen, vorsetzen, Xen. Mem. 3, 11, 13; προςήνεγκαν ἐμφαγεῖν, Cyr. 7, 1, 1; – eintragen, einbringen, ἑκατὸν τάλαντα προςφέρειν, Her. 3, 91; Thuc. 1, 138; τέλη, Abgaben bringen, οἳ δώδεκα μνᾶς ἀτελεῖς αὐτῷ προςέφερον Dem. 27, 9; dah. τὰ προςφέροντα = das Einträgliche, Nutzen Bringende. – Pass. προςφέρεσϑαί τινι, sich auf Einen losbewegen, ihn anfallen, angreifen, oft Her., πρός τινα, 5, 34. 111. 112, wie Xen. An. 7, 1, 6; τινί, Her. 5, 109. 111; κατὰ τὸ ἰσχυρότερον προςενείχϑησαν, 9, 71; ἐκ τοῠ Ἰκαρίου πελάγεος προςφερόμενοι, losbrechen aus dem Ikarischen Meere, 6, 96; doch auch in freundlichem Sinne, sich Einem nähern, 7, 6; sich mit ihm unterhalten, πρός τινα, φίλοι προςφέρεσϑε πρὸς φίλον, Eur. Cycl. 176; τολμηρότερον προςφέρεσϑαί τινι, Thuc. 4, 126, u. öfter; mit Einem umgehen, ihn behandeln, ihm gut oder schlecht begegnen, προςηνέχϑην πρὸς τοὺς πολίτας μετὰ πρᾳότητος, Isocr. 3, 32; οὕτω πρὸς τὸ πλῆϑος προςενήνεκται, Dem. 24, 111; τίνα τρόπον προςφέρει πρὸς τὰ παιδικά, Plat. Lys. 205 b; Phaedr. 252 d u. öfter; vgl. noch πότερον εἰς ἀκρίβειαν τοῦ μαϑήματος ἰτέον τὸν μέλλοντα πολίτην ἔσεσϑαι μέτριον, ἢ τὸ παράπαν οὐδὲ προςοιστέον, Legg. VII, 809 e; Folgde; auch wie das act., πᾶσαν σπουδὴν καὶ μηχανὴν προςφερόμενος, Pol. 1, 18, 11; προςενεγκάμενοι πρὸς τὸν Ἀχαιὸν τὴν χάριν ταύτην, 4, 51, 2; u. a. Sp., φιλανϑρώπως τοῖς καταίρουσιν, ἀδίκως τοῖς οἰκείοις Luc. Phal. prior. 10, δυςμενῶς μοι προςενηνεγμένος Tim. 38. – Auch προςφέρεσϑαι πρὸς λόγον, antworten, Xen. Cyr. 4, 5, 44. – Dah. προςφέρεσϑαί τινι, Einem nahe kommen = ihm ähnlich sein, auch εἴς τινα u. εἴς τι, Her. 1, 116. So auch im act., προςφέρομεν νόον ἢ φύσιν ἀϑανάτοις, Pind. N. 6, 4, Ggstz διαφέρειν. – Med. προςφέρεσϑαί τι, Etwas zu sich nehmen, genießen, σῖτον, Xen. Cyr. 4, 2, 41; σῖτον προςενέγκασϑαι, Aesch. 1, 145; εἰ πέπερι προςηνέγκατο, S. Emp. pyrrh. 1, 84, öfter; dah. τὰ προςφερόμενα, das, was man zu sich nimmt, Nahrung, Kost, Xen. Cyn. 6, 2.
-
2 ἕλκω
ἕλκω impf. εἷλκον, ἧλκον (ApcMos; GJs, s. deStrycker 241f); fut. ἑλκύσω; 1 aor. εἵλκυσα; aor. pass. 3 sg. εἱλκύσθη Da 4:17a; for the forms w.-υ-s. Mlt-H. 236; B-D-F §101 p. 45 (Hom.; Pherecyd. 26; ins, pap, LXX; TestSol 26:9 H; JosAs; ParJer 4:6; ApcMos 38; Joseph., Just., Mel., P. 56, 409) gener. ‘pull, drag, draw’.① to move an object from one area to another in a pulling motion, draw, with implication that the object being moved is incapable of propelling itself or in the case of pers. is unwilling to do so voluntarily, in either case with implication of exertion on the part of the mover τὶ someth. a sword (Soph., Ant. 1233; Libanius, Or. 13 p. 73, 5 F. ξίφος) J 18:10; haul a net 21:6, 11. ἧλκεν τὴν πορφύραν (Mary) stretched (i.e. in a tugging motion) the purple (garment) GJs 11:1; ἔστρωσεν τὸν ὸ̓νον … καὶ ἧλκεν ὁ υἱὸς αὐτοῦ (Joseph) saddled the ass … and his son guided it 17:2. τινά someone (Diod S 34 + 35 Fgm. 2, 14 τινὰ εἰς; Achilles Tat. 7, 15, 4 εἷλκόν με εἰς τὸ δεσμωτήριον, with ref. in the context to resistance; Jos., Bell. 1, 591 τινὰ εἰς.—Also Clearchus, Fgm. 73; Diod S 14, 5, 3 ἕ. τινὰ ἐπὶ τὸν θάνατον) ἔξω τ. ἱεροῦ drag someone out of the temple Ac 21:30; εἰς τ. ἀγορὰν ἐπὶ τ. ἄρχοντας 16:19 (on the judicial implication s. Reader, Polemo 370); εἰς κριτήρια hale into court Js 2:6 (Herodas 5, 59 ἕ. τινὰ εἰς τὰς ἀνάγκας=to punishment; Just., A II, 12, 4 εἰς βασάνους). οἱ ἕλκοντες ἡμᾶς Ox 654, 10, [οἱ ἕλκον]τες ὑμᾶς 14 (cp. GTh 3; those who mislead us line10, is expanded by Dssm. [LO 365=LAE 427] w. εἰς τὰ κριτήρια; difft. by others. Actually nothing need be supplied, since ἕ. τινά means pull or tug someone back and forth, mistreat someone [Libanius, Or. 58 p. 183, 20 F. ἕλκων κάπηλον; cp. Jos., Bell. 1, 338 εἷλκεν τοὺς ἔνδοθεν]). Of stones ἐκ τοῦ βυθοῦ ἑλκομένους which were dragged out of the deep Hv 3, 2, 6; 3, 5, 2.② to draw a pers. in the direction of values for inner life, draw, attract, an extended fig. use of mng. 1 (Pla., Phdr. 238a; Epict. 2, 20, 15 ἡ φύσις ἕλκει; Aelian, NA 4, 13; Porphyr., Marc. 16 μόνη ἡ ἀρετὴ τ. ψυχὴν ἄνω ἕλκει καὶ πρὸς τὸ συγγενές; Jer 38:3; SSol 1:4; 4 Macc 14:13; 15:11; Jos., Ant. 15, 27; Ath. 26, 1 περὶ τὰ εἴδωλα) J 6:44. ἕλκ. πρός with acc. (Hierocles 25 p. 477 it is said of God ἑλκύσαι πρὸς τὴν ἀλήθειαν τοὺς ἀνθρώπους; Ath., R. 75, 20 ἑλκούσης … ἐπιθυμίας πρὸς τροφήν): πρὸς ἐμαυτόν 12:32.③ to appear to be pulled in a certain direction, flow an ext. fig. use intr. flow along of a river ἦν ποταμὸς ἕλκων ἐκ δεξιῶν a river flowed along on the right B 11:10 (cp. Da 7:10 Theod.; TestSol 26:9 H).—B. 571. DELG. M-M. TW. -
3 ἶκανός
ἶκανός (ἵκω, ἱκάνω), hinlangend, hinreichend, u. von Menschen, fähig, tüchtig; ἱκανὸς Ἀπόλλων, ᾡ τάδ' ἐκπρᾶξαι μέλει Soph. O. R. 377, er bedarf meiner nicht dazu; τὰ ἀρκοῦνϑ' ἱκανὰ τοῖσι σώφροσι Eur. Phoen. 557; οὐδ' ἦν ἱκανά σοι τὰ Μενέλεω μέλαϑρα Tr. 996; ἱκανοὺς νομίζεις δῆτα ϑανάτους εἴκοσιν Ar. Plut. 483, daß zwanzigfacher Tod hinreichend ist; ἱκανὰ γὰρ τὰ κακά Lys. 1047; ἀνὴρ γνώμην ἱκανός, von ausreichender, tüchtiger Klugheit, Her. 3, 4; ὡς οὐχ ἱκανῆς οὔ. σης τῆς Ἀττικῆς, ἀποικίας ἐξέπεμψαν Thuc. 1, 2; πλοῖα ἱκανὰ ἀριϑμῷ Xen. An. 5, 2, 30; ἱκανὸς εἷς ἄρχων αὐτοῖς Plat. Legg. 764 e; αὐληταὶ ἱκανοὶ ὡς πρὸς τοὺς ἰδιώτας, tüchtige Flötenspieler, Prot. 327 c; ὅσοι εὐφυεῖς καὶ ἱκανοί Rep. II, 365 a; ἱκανὸς ἀμφότερα, in beiden Beziehungen, Conv. 176 e (wie ἱκανὸς τὴν ἰατρικήν Xen. Cyr. 1, 6, 15); ἱκανὸς ἐμπειρίᾳ καὶ ἡλικίᾳ, erfahren u. alt genug, Rep. V, 467 d ( ἱκανὸς τῷ φρονεῖν Plut. Pyrrh. 41; ἰσχὺν ἱκανὴν ἐπὶ τοὺς πόνους, zu Anstrengungen, für diese ausreichend, Rep. II, 371 e ( πρὸς τὰς ἐντεύξεις Pol. 23, 17, 4; εἴς τι Her. 4, 121; Xen. Hier. 4, 9; κατὰ τὴν ἐπιφάνειαν, von stattlichem Aeußern, Pol. 26, 5, 6); ἡ δημιουργικὴ τέχνη αὐτοῖς πρὸς τροφὴν ἱκανὴ βοηϑὸς ἦν Prot. 322 b; ἱκανόν μοι τεκμήριόν ἐστιν, ὅτι, ein ausreichender Beweis, Gorg. 487 d, wie ἱκανὴν μαρτυρίαν παρέχεται, ein gültiges Zeugniß, Conv. 179 b, ἱκανῷ λόγῳ ἀποδείξω Hipp. min. 369 c; öfter mit folgdm inf., ἱκανὸς μακροὺς λόγους καὶ καλοὺς εἰπεῖν, im Stande, geschickt, lange u. schöne Reden zu halten, Prot. 329 b; οὔτε ἱκανὸς ὢν εἷς πᾶσιν ἀγρίοις ἀντέχειν Rep. VI, 496 d; ἡ χώρα ἱκανὴ τρέφειν, kann ernähren, II, 373 d; mit ὥστε, z. B. φύσις ἱκανὴ φύεται ὥστε γνῶναι Legg. IX, 875 a, vgl. Phaedr. 258 b; ἱκανὸς Πολυκράτεα παραστήσασϑαι Her. 3, 45; ἱκανὸς τεκμηριῶσαι Thuc. 1, 9; ἱκανὸς πεῖσαι, ὠφελεῖν, Xen. Cyr. 1, 4, 12. 25; ἱκανοί εἰσι ζημιοῦν, sie haben die Macht zu strafen, Lac. 8, 4; Folgde; ἱκανώτατος εἰπεῖν καὶ πρᾶξαι Lys. 2, 42; ἱκανοὺς ἔσεσϑαι τοῖς Ῥωμαίοις, den Römern gewachsen, Pol. 8, 35, 5; im N. T = würdig; οὐκ εἰμὶ ἱκανὸς ἵνα μου ὑπὸ τὴν στέγην εἰςέλϑῃς Matth. 8, 8; auch Pol.; πλῆϑος, tüchtig, ansehnlich, 1, 53, 8 u. öfter; φόβος 2, 12, 5; – ἐφ' ἱκανόν, hinreichend, genug, πεῖραν εἰληφώς Pol. 11, 25, 1; D. Sic. 11, 40; ἱκανὸν ποιεῖν, genug thun, D. L. 4, 50; ἱκανὸν λαμβάνειν, Genugthuung empfangen, Act. ap. 17, 9. – Adv. ἱκανῶς, hinlänglich, genug, ἀποδέδεικται, Plat. Prot. 324 d, ἔχειν, hinreichend sein, Thuc. 1, 91; τοῦ βάϑους, tief genug sein, Plat. Theaet. 194 d; ἱκανῶς ἐπιστήμης ἕξει Phil. 62 a; gut sein, Gorg. 486 d u. öfter; eingesehen haben, τοῦτο ὅτι Rep. V, 477 a; γραμμάτων πέρι, ὅτι III, 402 a; zur Genüge haben, Xen. Cyr. 1, 6, 7; πρός τινα, ihm gewachsen sein, 6, 3, 22.
-
4 λαίμ-αργος
λαίμ-αργος (od. minder gut nach den Alten von λαι-μάργος), mit der Kehle thätig, in schneller Bewegung, gierig, gefräßig, von Thieren, Arist. H. A. 8, 2; πρὸς τροφήν, part. an. 4, 13; λύκοι, Ep. ad. 418 IX, 2521; Sp., auch adv., Stob. fl. 124, 34.
-
5 λαιμαργος
-
6 συμβάλλω
συμβάλλω, [tense] fut. - βᾰλῶ: [tense] aor. - έβᾰλον, inf. - βᾰλεῖν: [tense] pf. - βέβληκα: [tense] aor. 1 [voice] Pass. - εβλήθην:—of these tenses Hom. uses only [tense] pres. [voice] Act., [tense] aor. [voice] Act. and [voice] Med., but most commonly [dialect] Ep. intr. [tense] aor. forms συμβλήτην, -βλήμεναι, [voice] Med. σύμβλητο, -βληντο, -βλήμενος, subj. [ per.] 2sg. - βλήεαι prob. cj. for - βλήσεαι in Il.20.335, [ per.] 3sg. [var] contr.A- βληται Od.7.204
:—throw together, dash together, σύν ῥ' ἔβαλον ῥινούς, of men in close combat, Il.4.447, 8.61; , Ar. Pax 1274 (hex.), X.HG4.3.19, etc.; bring together, unite, e.g. of rivers that fall into one another, ; :— [voice] Med.,πολλοὶ ποταμοὶ σ. τὸ σφέτερον ὕδωρ Hdt.4.50
(cf. δάκρυα δάκρυσι ς. E.Or. 336 (lyr., [voice] Act.)); ὁ Ἀκεσίνης τῷ Ἰνδῷ τὸ ὕδωρ ς. Arr.An.6.1.5; σ. τὰ ὦτα πρὸς τὴν γῆν have their ears reaching to.., Arist.HA 606a15:—[voice] Pass., κατὰ τὰς ῥᾶγας συμβεβλημένων [τῶν δακτύλων] Sor. 2.60.4 intr. in [voice] Act., fit (cf.σύμβολον 1.1
), Arist.EE 1239b14; to be suitable,τὰ χεδροπὰ σ. εἰς τὰς νέας Thphr.CP3.20.7
(unless = sow, set).b to be profitable,σ. τῷ πολιτικῷ.. δικαίῳ εἶναι Phld.Rh.2.285
S.;σ. ἀναμένειν ἡμέραν μίαν Gal.16.496
.5 intr., come together, ἔνθα δίστομοι.. σ. ὁδοί where two roads join, S.OC 901, cf. Str.6.3.7; τὰ συμβάλλοντα the watersmeet, IG9(2) p.xi (Delph., iii/ii B.C.); [φλὲψ] σ. τῇ ἀποσχίσει Arist.HA 514a12
; collide,τοὺς τύπους ἀνάγκη συμβάλλειν ἑαυτοῖς Thphr.Sens.52
: Geom., meet, τὸ σημεῖον, καθ' ὃ συμβάλλουσιν the point in which (the straight lines) meet, Archim.Sph.Cyl.1.23, etc.6 βλέφαρα σ. ὕπνῳ close the eyes in sleep, A.Ag.15; σ. ὄμμα, in death, ib. 1294 (but ποῖον ὄμμα συμβαλῶ; how shall I meet her eyes with mine? E.IA 455).7 generally, join, unite, σ. σχοινία twist ropes (cf. συμβολεύς), Ar. Pax 37; soτοπεῖα IG22.1672.311
(iv B.C.);ὠμόλινον σ. πεντάπλουν Hp.Fist.4
;στέφανον Philostr.Her.Prooem.
; [αἱ φλέβες] σ. [τὸ σῶμα] εἰς ἕν Arist.PA 668b24
; fit together,ἁρμούς IG7.4255.23
(Oropus, iv B.C.); σ. καὶ κολλῆσαι ib. 22.1668.73 (iv B.C.);κεραῖαι συμβεβλημέναι PCair.Zen.566.10
(iii B.C.); δεξιὰς σ. ἀλλήλοισι join hands, E.IA58.8 σ. συμβόλαιά τινι or πρός τινα make a contract with a person, esp. lend him money on bond, D. 34.1, Pl.R. 425c, cf. Th.5.77 ([voice] Med.); συμβόλαιον εἰς τἀνδράποδα συμβεβλημένον money lent on the security of the slaves, D.27.27: abs., in same sense, Isoc.21.13; make a contract, Pl.Alc.1.125d, OGI669.21 (Egypt, i A.D.), Cod.Just.1.3.55.4; of a marriage contract, Mitteis Chr.372 vi 22, cf. 8 (ii A.D.); advance, lend,πέρα μεδίμνου κριθῶν Is.10.10
; ἱμάτια, χρυσία, etc., Ar.Ec. 446; ἐπί τισι on certain terms, D.H.6.29;σ. δανεισμῷ Pl.Lg. 921d
; ὁ συμβαλών the lender, creditor, D.56.2, cf. D.H.5.63 (but οἱ συμβ. the borrowers, debtors, Id.4.9):— [voice] Med., with [tense] pf. [voice] Pass., pay a share, contribute, ὁλκάδα οἱ συμβαλέεσθαι give him a merchant-vessel, Hdt.3.135, cf. Lys.32.24, X.Ages. 2.27; σ. χρήματά τινι εἰς τροφὴν τῶν στρατιωτῶν advance it, Id.An. 1.1.9, cf. IG7.2418 (Thebes, iv B.C.);τριήρεις εἰς κίνδυνον Isoc.4.98
; (iii B.C.).9 generally, contribute:— [voice] Pass.,συμβάλλεταί τις.. μερίς Alex.149.4
:—in this sense mostly in [voice] Med., τέμενος συμβάλλεσθαι add thereto, Pi.I.1.59; , cf. Hp.Aër.2, Sosip.1.37, Damox.2.11; τὸ μὴ ἀγανακτεῖν.. ἄλλα τέ μοι πολλὰ συμβάλλεται, καὶ.. many circumstances contribute to my feeling no vexation, and especially.., Pl.Ap. 36a;σ. βοήθειαν οὐ σμικρὰν πρός τι Id.Lg. 836b
; τιμὴν καὶ δόξαν τῇ πόλει ς. Isoc.Ep.8.6;οὐ δεῖ λογίζεσθαι, πότερος πλείω συμβέβληται X.Oec.7.13
; freq. with μέρος as obj., ἔργων οὐκ ἐλάχιστον μέρος ς. And.1.143;μέρος σ. πρὸς ἀρετήν Pl.Lg. 836d
, cf. R. 331b, D.41.11;οὐκ ἐλάχιστον μέρος πρὸς εὐδαιμονίαν Isoc.7.79
;συμβαλλέσθω τὸ μέρος ἕκαστος εἰς τὸ ἀνάλωμα PHal.1.108
, cf. 113 (iii B.C.);τὴν μεγίστην εἰς αὐτὰ μοῖραν Pl.Ti. 47c
, cf. X.Cyr.6.1.28: also abs., οὔτε ποταμὸς οὔτε κρήνη οὐδεμία ἐσδιδοῦσα ἐς πλῆθός οἱ συμβάλλεται contributes to its volume, Hdt.4.50;σ. πρὸς τὸ λανθάνειν X.Cyr.2.4.21
, cf. Isoc.7.21; συμβαλλόμενα contributory causes, Thphr.Sud.6: abs., to be helpful, , cf. Pl.Lg. 905b, D.21.133; φόνου κηκὶς ξ. contributes to the proof, A.Ch. 1012: rarely c. gen. partit., ξυμβάλλεται πολλὰ τοῦδε δείματος many things contribute [ their share] of this fear, i.e. join in causing it, E.Med. 284.10 συμβάλλεσθαι γνώμας contribute one's opinion to a discussion, Hdt.8.61;περί τινος Pl.Plt. 298c
;συμβαλέσθαι περί τινος λόγους X.Cyr.2.2.21
; λόγον σ. περὶ βίου contribute an opinion about life, Pl.Lg. 905c; also συμβαλέσθαι τι to have something to say, Id. Ion 532c, cf. 533a; ταῦτά σοι περὶ Ἔρωτος ς. Id.Smp. 185c; συμβαλοῦ γνώμην contribute your opinion, help in judging, S.OC 1151; σ. τὴν γνώμην τῆς βουλῆς, with or without εἰς τὸν δῆμον, communicate it, IG22.79.6, 103.17, al.; cast votes, Schwyzer 84.15 (Tylisus, v B.C.).II συμβάλλειν (sc. λόγους) converse, σ. τινί or πρός τινα, Plu.2.222c, Act.Ap.4.15:—[voice] Med., ἀτὰρ τί ἐγὼ περὶ κλοπῆς ς.; X.An.4.6.14.II bring men together in hostile sense, pit them against each other, match them,ἀμφοτέρους θεοὶ σύμβαλον Il.20.55
;ἐμὲ.. καὶ Μενέλαον συμβάλετε.. μάχεσθαι 3.70
; σ. σκύμνον λέοντος σκύλακι κυνός set one to fight with the other, Hdt.3.32; ἄνδρα ἀνδρὶ καὶ ἵππον ἵππῳ ς. Id.5.1;τοὺς ἡβῶντας σ. εἰς ἔριν περὶ ἀρχῆς X.Lac.4.2
; ἀλεκτρυόνας ς. Id.Smp.4.9;ἄνδρας φίλους Id.Cyr.6.1.32
;εἰς χεῖρα δοῦλον δεσπότῃ μὴ συμβάλῃς Philem. 206
: metaph., ἀναισχυντίᾳ σ. τινὰ καὶ προσγυμνάζειν make him contend with.., Pl.Lg. 647c.b [voice] Med., join in fight,σὺν δ' ἐβάλοντο μάχεσθαι ἐναντίον Il.12.377
.c intr., come together,σύμβαλον μάχεσθαι 16.565
; also ς. alone, come to blows, engage, ; freq. in Hdt., either abs., as 1.77,82, or c. dat. pers., ib.80, 104;Ἄρης Ἄρει δυμβαλεῖ, Δίκα Δίκᾳ A.Ch. 461
(lyr.); Ἕλληνες Μήδοις ς. Simon.136; alsoσ. πρός τινα X.Cyr.7.1.20
, Isoc.4.69;εἰς μονομαχίαν πρός τινα Str.14.5.16
; συμβάλλων coming into collision, Pl.Plt. 273a, cf. Wilcken Chr.16.6 (ii A.D.).2 σ. πόλεμον καὶ δηϊοτῆτα engage in war, Il.12.181 (prob. interpol.); so in Trag.,σ. βάκχαις μάχην E.Ba. 837
;ἔχθραν τινί Id.Med.44
; ἔριν φίλοις ib. 521: metaph., συμβαλεῖν ἔπη κακά bandy reproaches, S. Aj. 1323; .3 [voice] Med., fall in with one, meet him, c. dat., freq. in Hom., who uses [dialect] Ep. [tense] aor. forms beginning ξυμβλη- or συμβλη- solely in this sense,Νέστορι δὲ ξύμβληντο Il.14.27
, cf. 39;εἰ δ' ἄρα τις.. ξύμβληται ὁδίτης Od.7.204
;ξυμβλήμενος ἄλλος ὁδίτης 11.127
; ὅτε κεν συμβλήσεαι (leg. - βλήεαι)αὐτῷ Il.20.335
;ξυμβλήτην ἀλλήλοιιν Od.21.15
.4 so in [voice] Act., συμβαλών having met, A.Ch. 677; οἱ συμβάλλοντες those who come in contact with one, Plu.Marc.20; φιλοσόφῳ ς. Arr.Epict.3.9.13, cf. 12, POxy. 1063 (ii/iii A.D.), PFay.129.2 (iii A.D.).III compare,σμικρὰ μεγάλοισι Hdt.2.10
;ἑωυτόν τινι Id.3.160
;ἓν πρὸς ἕν Id.4.50
;τι πρός τι Lycurg.68
;πρὸς ἄλληλα Pl.Tht. 186b
;οὐδὲν ἦν τούτων.. πρὸς ἀτταγῆνα συμβαλεῖν Phoenicid.2.5
:—[voice] Pass., Hdt.2.10, 3.125; τὸ ἀργύριον τὸ Βαβυλώνιον πρὸς τὸ Εὐβοικὸν συμβαλλόμενον τάλαντον the Babyl. talent being compared with, reduced to, the Euboic, ib.95.b compare for the purpose of checking, μέτρῳ συμβεβλημένῳ πρὸς τὸ χαλκοῦν Wilcken Chr.410.11 (iii B.C.), etc.2 [voice] Med., reckon, compute, Hdt.2.31, 4.15, 6.63,65:—[voice] Pass.,ἡ ὁδὸς ἡ ἡμερησίη ἀνὰ διηκόσια στάδια συμβέβληταί μοι Id.4.101
.3 conclude, infer, conjecture, interpret,συμβαλεῖν τι Pi.N.11.33
; σ. ὅτι .. Pl.Cra. 412c; τοῦτο ς. S.OC 1474; τοῦτο σ., ὅτι.. Ar.V.50; τὰ πρὶν οὐκ εὔγνωστα ς. E.Or.[1394];εὖ ξυνέβαλεν αὐτά Ar.Eq. 427
;ἣν [νόσον] οὐδ' ἂν εἷς γνοίη ποτ' οὐδ' ἂν ξυμβάλοι Id.V.72
;σ. ἔπη E.Med. 675
;τοὖναρ Id.IT55
;τὴν μαντείαν Pl.Cra. 384a
;τὸν χρησμόν Arist.Fr. 532
, cf. 76;σήματα σ., εἰ.. ἤ.. Arat.1146
: abs., καθὼς συμβάλλομεν ἐκ τοὖ .. Sor.2.63:—[voice] Med., abs., Heraclit.47, freq. in Hdt., as 2.33, 4.87: c. acc., make out, understand, τὸ πρῆγμα ib. 111;σ. τι ἔκ τινος 6.107
; τῇδε, ὅτι .. from the fact that.., 3.68: c. acc. et inf., 1.68, 2.33, 112, al.; folld. by indirect question, 4.45.IV agree, arrange,καθάπερ ξυνέβαλον ἢ διέθεντο IG12.46.14
;πρὸς ἐμὲ πάντες συμβάλλετε X.Cyr. 6.2.41
:—[voice] Med., make a treaty, Foed. ap. Th.5.77; agree upon, fix, settle,λόφον εἰς ὃν δέοι ἁλίζεσθαι X.An.6.3.3
;ἔδει σε, καθότι συνεβάλου ἡμῖν, Ἡρακλείδην.. ἀπεσταλκέναι PCair.Zen.314.1
(iii B.C.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συμβάλλω
-
7 προσάγω
προσάγω [ᾰ], [tense] aor. 2 προσήγᾰγον: for [tense] aor. 1 προσῆξα v. infr. A.11.3 fin.: [tense] fut. [voice] Med. (in pass. sense), Th.4.115: once [full] ποσάγω (q.v.):—A bring to or upon,τίς δαίμων τόδε πῆμα προσήγαγε; Od.17.446
, cf. E. Med. 993 (lyr.);π. δῶρά τινι h.Ap. 272
;ἄστει κόσμον Pi.I.6(5).69
;θυσίας τινί Hdt.3.24
; ;τῳ θεῶν ὕμνους ἢ χορείας Pl.Lg. 799b
;ἱερεῖα τοῖς βωμοῖς Poll.1.27
;ποταγόντω.. τὰ ἱερεῖα.. ποτὶ τὸν βωμόν SIG1010
([place name] Chalcedon);π. πάντα ἱκανά
furnish, supply,X.
Cyr.5.2.5; ἁρμαμάξας ib.4.3.1;λίθους PCair.Zen.34.13
(iii B. C.).2 put to, add, ἅμα ἠγόρευε καὶ ἔργον προσῆγε (v.l. προῆγεν) Hdt.9.92; of exercises and food,ἐξ ὀλίγου π. Hp.Insomn.89
; cf.προσαγωγή 11.5
.3 bring to, move towards, apply,τὴν ἄνω γνάθον π. τῇ κάτω Hdt.2.68
; μὴ π. τὴν χεῖρά μοι lay it not on me, Ar. Lys. 893; π. κεγχρώμασιν ὀφθαλμόν apply it closely, E.Ph. 1386;π. τὴν ῥῖνά τινι Diod.Com.2.39
;πρὸς τὸ στόμα τὰς χεῖρας Arist.HA 587a27
: esp. of medical applications,ἤπια [ἰήματα] μετὰ τὰ ἰσχυρά Hdt.3.130
;προσαχθέντος φαρμάκου Orib.46.1.125
: metaph., [παιδιὰς] π. φαρμακείας χάριν Arist.Pol. 1337b41
;παρρησίαν καὶ δηγμὸν ἀνθρώπῳ δυστυχοῦντι Plu.2.69a
.4 of meats, etc., set before,βρώματά τινι X.Cyr.1.3.4
, cf. Plu.2.126a, etc.6 in military sense, bring up for the attack, move on towards,π. πύλαις λόχον E.Ph. 1104
;τῇ Ποτειδαίᾳ τὸν στρατόν Th.1.64
;τὸ στράτευμα ἀντίπρῳρον π. X.HG7.5.23
; [στρατιὰν] π. πρὸς πολεμίους Id.Cyr.1.6.43
; v. infr. 11: so alsoπ. μηχανὰς πόλει Th.2.76
, cf. X.HG2.4.27, etc.; μηχανῆς μελλούσης προσάξεσθαι (in pass. sense) Th.4.115; π. βίαν τοῖς τείχεσι, τῇ πόλει, etc., D.S.11.32, 12.46, etc.7 metaph.,π. βίαν τοῖς πολεμίοις Id.15.68
, cf. PTeb.61 (b).33 (ii B.C., [voice] Pass.), etc.;τὰς ἀνάγκας Th.1.99
;συκοφαντίαν π. τοῖς πράγμασι D.19.98
; δεινὰν π. τόλμαν apply or put forth daring, E.Med. 859 (lyr.); γράψας.. τίνα οἰκονομίαν προσαγήγοχας what steps you have taken, PCair.Zen.240.10 (iii B. C.);πολλῶν φόβων προσαγομένων X.An.4.1.23
;π. ἡδονάς Pl.Lg. 798e
.8 bring to or before,τῷ Κύρῳ τοὺς αἰχμαλώτους X.Cyr.3.2.12
, cf. HG3.4.8, etc.; bring in, bring with one, Is.8.16; introduce,πρὸς τὸν δῆμον Th.5.61
;πρὸς τὴν βουλήν And.1.111
, cf. Lys.6.29; π. τοὺς πρέσβεις (i. e. before the assembly) D.18.28, cf. 213;πρεσβείαν ἐλθοῦσαν π. πρὸς βουλὴν καὶ δῆμον IG12.39.12
; introduce at court, X.Cyr.1.3.8; bring a person into a law-court as defendant or as witness, PHal.8.5 (iii B. C.), etc.b introduce in writing, λόγῳ π. ὅτι.. introduce the statement.., Arist.Cael. 304a13;π. [ἡλικίαν] πρὸς μάθησιν Id.Pol. 1336a24
; [παιδάριον] π. πρὸς τὰ μαθήματα PSI4.340.24
(iii B. C.); have been introduced,Arist.
Metaph. 1074b4.9 bring hither, lead on,τίς [σε] προσήγαγεν χρεία; S.Ph. 236
;ἐλπίς μ' ἀεὶ προσῆγε E.Andr.27
:—[voice] Pass.,οἴκτῳ καὶ ἐπιεικείᾳ π. Th.3.48
; βίᾳ ib.95; ἄκοντες π. ὑπ' Ἀθηναίων ib. 63, cf. X.HG6.1.7.10 [voice] Pass., to be brought over, attached to the cause of, c. dat.,εἴ πως σφίσιν προσαχθείη Th.2.77
: abs.,προσήγεσθε ὑπ' Ἀθηναίων Id.3.63
; cf. B.1.11 increase a rent or other charge, PTeb.72.187 ([voice] Pass.), 200 (ii B. C.); προσηγμένων τοῖς ἀπαιτησίμοις ib.217; (iii A. D.).12 = προσαγγέλλω, announce, report, PTeb.60.69 (ii B. C.), etc.13 debit a person with an amount, charge it to him,συνέβη ναῦλον ἡμῖν προσάγεσθαι τοῦ πλοίου PCair.Zen.368.28
, cf. 326.16 (iii B. C.).II seemingly intr. (sc. ἑαυτόν, στρατόν, etc.), draw near, approach, X.HG3.5.22;πρός τινας LXX 3 Ki.18.21
; esp. in a hostile sense, advance against, attack,π. πρὸς τὸ κέρας X.An.1.10.9
, etc.;κώμῃ τινί Arr.An.2.3.4
;δι' ἀπάτης τοῖς βασιλεῦσι Plu.2.800a
;ἐγγυτέρω ταῖς ἐλπίσιν Id.Galb.9
; τοῖς τετταράκοντα [ἔτεσι] Id.Pomp.46; πόταγε ([dialect] Dor. for πρόσαγε) come on! Theoc.1.62, 15.78; μαλακῶς π. [γυναικί] make advances to a woman in an effeminate manner, Plu.2.240e; of Time, τῆς προσαγούσης τρύγης the approaching vintage, Sammelb.5810.16 (iv A.D.).3 δυσχερῶς προσῆγον πρὸς τὰς εἰσφοράς dub.l. in Plb.5.30.5 ( πως εἶχον πρὸς Hultsch): ὅσων προσῆξαν is f.l. in Th.2.97 ( ὅσωνπερ ἦρξαν Dobree).B [voice] Med., bring or draw to oneself, attach to oneself, bring over to one's side,σοφίῃ αὐτούς, οὐκ ἀγνωμοσύνῃ προσηγάγετο Hdt.2.172
;ἀνάγκῃ προσάγεσθαί τινα Id.6.25
, cf. Th.1.99;τἀρετῇ π. πόσιν E. Andr. 226
;ἀπάτῃ π. τὸ πλῆθος Th.3.43
; ;τῷ ποιεῖν εὖ π. τὰς πόλεις Isoc.4.80
;θεραπείαις Id.3.22
; so [ἵππον] ἠρεμαίως π. τῷ χαλινῷ X.Eq.9.5
;συμμάχους καὶ βοηθοὺς π. Id.Mem.3.4.9
;τὴν τῶν Ἀθηναίων ξυμμαχίαν Th.5.82
; πάντων π. ὄμματα draw all eyes upon oneself, X.Smp.1.9.3 c. inf., ἡ Σφὶγξ τὸ πρὸς ποσὶ σκοπεῖν.. ἡμᾶς.. προσήγετο put us upon considering, S.OT 131; προσάξομαι δάμαρτ' ἐᾶν σε .. will induce her to suffer thee.., E. Ion 659.3 αἷς [ταῖς προβοσκίσι] π. εἰς τὸ στόμα τὴν τροφήν with which they bring it to their mouths, Arist.HA 523b31, cf. 526a28, PA 685b10.4 μηδὲ προσάγου τῷ πράγματι χειμῶνας ἑτέρους do not add further troubles, Men.187; π. τὸν χρόνον καὶ τὸν πόνον employ it for one's own advantage, Plb.29.17.4.5 μάρτυρα π. cite as witness, Plu.2.1049b.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προσάγω
-
8 ἀπαντάω
Aἀπήντων Th.4.127
, [dialect] Dor. [ per.] 3sg. : [tense] fut. , Plb.4.26.5, etc.; but better- ήσομαι Th.4.77
, 7.2 and 80, X.HG1.6.3, Lys.2.32, etc.: [tense] aor. , Th.2.20: [tense] pf. , D.18.15:—the [voice] Med., used in act. sense by Polyaen.1.21.1 ([tense] impf.), al., is censured by Luc.Lex.25; so also [tense] pf.ἀπήντημαι Plb.2.37.6
, D.H.6.88, etc.I mostly of persons, move from a place to meet a person, and generally, meet, encounter,τινί Hdt.8.9
, E.Supp. 772, etc.;ἐξ ἐναντίας ἀ. Pl.Lg. 893e
; ἀ. ταῖς ὁμοίαις φύσεσι encounter, fall in with them, D.60.20: abs., any one that meets you, any chance person,Pl.
R. 563c;οἱ ἀπαντῶντες D.36.45
, Alex.78, cf. 87.b freq. with a Prep., ἀ. τινὶ εἰς τόπον come or go to a place to meet him, meet him at a place, Hdt.2.75;ἐς τωὐτό 6.84
;ἐπὶ Τριποδίσκον Th.4.70
; τὸν μὲν ἐς τὰς Σίφας ἀ., τὸν δ' ἐπὶ τὸ Δήλιον ib.89: without dat. pers., present oneself at a place, Id.7.1;εἰς Κύζικον X.HG1.3.13
;ἀ. ἐνθάδε Ar.Lys.13
;δεῦρο πάλιν ἀ. Pl.Tht. 210d
, etc.2 freq. in hostile sense, meet in battle, ἀ. δορί (dat. pers. being omitted) E.Ph. 1392; ;τοῖς βαρβάροις Μαραθῶνάδε And.1.107
;ἀ. Ἀθηναίοις ἐς Τάραντα Th.6.34
, cf. 2.20, 3.95;ἀ. πρός τινα Isoc.4.86
,90; generally, resist, oppose in any way,νομοθέτῃ ἀ. λέγων.. Pl.Lg. 684d
; διὰ λόγων νουθετικῶν ἀ. prob. ib. 740e;ἀ. τραχέως πρὸς τὰς τῶν πλησιαζόντων ὀργάς Isoc.1.31
;ἀ. τοῖς εἰρημένοις
rejoin, reply,Id.
11.30;τοῖς θορύβοις Arist.Rh.Al.
l.c.;πρὸς ἕκαστον D.21.24
.b abs., present oneself in arms, attend the muster, E.Ba. 782.3 freq. as a law-term, meet in open court,τῷ καλεσαμένῳ Pl.Lg. 937a
, cf. D.39.3, etc.: without dat. pers., ἀ. πρὸς τὴν δίκην present oneself at the trial, Pl.Lg. 936e; πρὸς ἣν [ δίκην] οὐκ ἀπήντα did not appear to defend his cause, D.21.90; ἀ. πρὸς τὸν διαιτητήν, etc., come before him, Id.40.11, etc.;εἰς ἡμέραν τὴν συγκειμένην ἀ. εἰς τὸ Ἡφαιστεῖον 33.18
;ἐπὶ τὰ ἱερά 42.7
; ἐπὶ τὴν δίαιταν Test. ap. eund.21.93; ἀ. ἐπὶ τοῖς ἀλλοτρίοις ἀγῶσι to be present at other people's suits, meddle with them, D.21.205: abs., appear in court, 40.16, etc.4 ἀ. εἰς.. enter into a thing, attempt it,εἰς τὸν ἀγῶνα Pl.Lg. 830a
; ἀ. εἰς τὴν τίμησιν come to the question of rating, Aeschin.3.198;ἀ. εἰς τὰς χρείας Arist.EN 1158a8
;ἀ. πρὸς τὰς μαθήσεις Pl.Tht. 144b
; πρὸς τὴν ἐρώτησιν, τὸ πρόβλημα, Arist. Metaph. 1036a14, Ph. 213b3; ἀ. πρὸς τὴν τροφήν go to seek it, Id. de.An. 421b12;ἀ. ἐπί..
have recourse to..,D.
21.151, 24.193, etc.;ἐπὶ ταύτας τὰς οἰκίας ἀ. οἱ τραγῳδοποιοί Arist.Po. 1454a12
.II of things, come upon one, meet or happen to one, , cf. Bion l. c.;τοῖς πρὸς ὑμᾶς ζῶσι τοσαύτην κωφότητα.. παρ' ὑμῶν ἀπαντᾶν D.19.226
; ἐπὶ τῶ κεφαλαίψ τῶν πραγμάτων ἀ. [ ἡ ῥᾳθυμία] 'comes home to roost', 10.7;ἀ. αὐτῷ κραυγὴ παρὰ τῶν δικαστῶν Aeschin.1.163
;μή τίς σοι ἐναντίος λόγος ἀ. Pl.Phd. 101a
, cf. D.H.4.33, etc.2 abs., happen, occur, turn out, Ar.Lys. 420, Pl.Ep. 358e, Arist.Pol. 1302a6, Top. 160a23, al.;τούτων ἀπαντώντων Hdt.8.142
:—[voice] Pass., Plb. 2.7.4, Phld.Herc.1251.9.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀπαντάω
-
9 συμ-βάλλω
συμ-βάλλω (s. βάλλω), 1) zusammenwerfen, zusammenbringen, z. B. von Flüssen, die sich in einander ergießen, ᾗχι ῥοὰς Σιμόεις συμβάλλετον ἠδὲ.Σκάμανδρος, Il. 5, 774, wie ποταμοὶ ἐς μισγάγκειαν συμβάλλετον ὄβριμον ὕδωρ, 4, 453; Her. im med., ὕδωρ συμβάλλεσϑαι, 4, 50; τὸ μὴ βεβαίως βλέφαρα συμβαλεῖν ὕπνῳ, die Augen schließen, Aesch. Ag. 15, vgl. 1267; δεξιὰς συμβαλεῖν ἀλλήλοις, Eur. L A. 58; auch συμβαλεῖν ἔπη κακά, Soph. Ai. 1304, vom Zank; vgl. ὅταν φίλοι φίλοισι συμβάλωσ' ἔριν, Eur. Med. 521; μάχην τινί, Bacch. 835 (s. unter 2); γυναιξὶ συμβάλλειν λόγους, I. A. 830; ῥινούς, Ar. Pax 1240; πρὸς ἀλλήλας ἱμάτια, Eccl. 446; σχοινία, Stricke zusammenflechten, -drehen, Pax 37; aufschütten, κριϑαὶ ἵπποις συμβεβλημέναι, Xen. An. 3, 4, 31. – Med. von dem Seinigen zusammenbringen, beisteuern, hergeben, τέμενος συμβάλλομαι, Pind. I. 1, 59; ὁλκάδα τινί, Einem sein Lastschiff mitgeben, Her. 3, 135; εἴς τι, πρός τι, wozu beisteuern, beitragen, 4, 50; ἡ τύχη οὐδὲν ἔλασσον συμβάλλεται ἐς τὸ ἐπαίρειν, Thuc. 3, 45; ὥςτε καὶ χρήματα συνεβάλλοντο αὐτῷ εἰς τὴν τροφὴν τῶν στρατιωτῶν, Xen. An. 1, 1, 9; dah. helfen wozu, Cyr. 2, 4, 21; μέγα εἴς τι, 1, 2, 8, vgl. 6, 1, 28; Plat. Rep. I, 331 b; daher wie bei uns dazu beitragen, die Ursache sein, τὸ μὴ ἀγανακτεῖν ἄλλα τέ μοι πολλὰ ξυμβάλλεται, Apol. 36 a; τινὶ εἴς τι, Pol. 2, 13, 1 u. oft; – auch zuweilen im act., οἱ συμβάλλοντες; sc. χρήματα, die Geld vorstrecken, die Gläubiger, D. Hal. 4, 9. 5, 62; übh. von Geldgeschäften, συμβόλαια συμβάλλειν, Plat. Rep. IV, 425 c Legg. XI, 922 a; οὐδ' ἑτέρῳ συμβέβληκε, Is. 5, 36; beisteuern, συμβάλλειν παιδὶ ἢ γυναικὶ πέρα μεδίμνου, 10, 10; übh. hinzufügen, συμβάλλεσϑαι γνώμας, seine Stimme zu denen der Uebrigen hinzufügen, Her. 8, 61; ξενίαν συνεβάλοντο, sie schlossen Gastfreundschaft, Xen. An. 6, 4, 35; λόγους περί τινος, Cyr. 2, 2, 21. – 2) im feindlichen Sinne, Menschen an einander, in Streit bringen, zum Kampf aufreizen, ἀμφοτέρους ϑεοὶ σύμβαλον, Il. 20, 55, u. vollständiger, ἐμὲ καὶ Μενέλαον συμβάλετε μάχεσϑαι, 3, 70; τινά τινι, Einen mit dem Andern kämpfen lassen, committere, Her. 3, 32. 5, 1; auch intr., an einander gerathen, handgemein werden, kämpfen, αὐτοὶ σύμβαλον μάχεσϑαι, sie geriethen an einander, um zu kämpfen, Il. 16, 565; u. so auch im med., σὺν δ' ἐβάλοντο μάχεσϑαι, 12, 377. – Uebh. im med. = zusammentreffen mit Einem, ihm begegnen, bes. im sync. aor., absolut, Il. 24, 709, ὁ δὲ ξύμβλητο γεραιὸς Νέστωρ 14, 39, u. gew. mit dem dat., Νέστορι δὲ ξύμβληντο, ib. 27, ἔνϑ' Ὕπνῳ ξύμβλητο, ib. 231; ὅτε κεν συμβλήσεαι αὐτῷ, 20, 335, vgl. Od. 6, 54. 10, 105; ξυμβλήμενος ἄλλος ὁδίτης, 11, 127. 15, 441; u. so im aor. act., τὼ ξυμβλήτην ἀλλήλοιϊν, 21, 15; so auch Aesch. Ἄρης Ἄρει συμβάλοι, Ch. 484; ἀγνὼς πρὸς ἀγνῶτ' εἶπε συμβαλὼν ἀνήρ, 666; ἔνϑα δίστομοι μάλιστα συμβάλλουσιν ἐμπόρων ὁδοί, die Wege treffen zusammen, Soph. O. C. 905; Einem ein Treffen liefern, Her. 1, 77. 80. 82. 103 u. oft; συνέβαλον Λακεδαιμονίοις μαχόμενοι, Plat. Menex. 242 a; πρὸς μάχην τοῖς ὑπεναντίοις, Pol. 10, 37, 4; εἰς μάχην, 3, 56, 6; τοῖς πολεμίοις, 1, 9, 7 u. oft. – 3) zusammenhalten, zusammenstellen, vergleichen, τί τινι, Her. 2, 10. 3, 160. 4, 53. 99; auch πρός τι, 3, 95. 4, 50; u. pass., συμβληϑῆναί τινι, 3, 125; auch med., τὸ Βαβυλώνιον πρὸς τὸ Εὐβοεικὸν τάλαντον συμβαλλεόμενον, 3, 95; πρὸς ἄλληλα, Plat. Theaet. 186 b; τί τινι, Hipp. mai. 289 b. Daher durch Vergleichung der Umstände auszumitteln suchen, einen Schluß daraus machen, vermuthen, folgern, errathen. συμβαλεῖν εὐμαρὲς ἦν τὸ αἷμα, es war leicht abzunehmen, zu errathen, Pind. N. 11, 33; τῷ δὲ τοῠτο συμβαλὼν ἔχεις, Soph. O. C. 1472. Gewöhnlich im med., entweder absol., Her. 4, 15. 45. 87. 7, 24. 184. 8, 30, vgl. Schäf. zu D. Hal. de C. V. p. 199, oder mit acc. c. inf., Her. 1, 68. 2, 33, 113. 5, 1. 6, 108. oder mit ὅτι, 3, 68, u. mit dem bloßen acc., errathen, durch Vermuthung herausbringen 4, 111. 6, 107; συμβαλοῠ γνώμην, überlege bei dir, Soph. O. C. 1153; οὐκοῠν ἐναργὲς, οῠτο συμβαλεῖν, ὅτι οἰχήσεται, Ar. Vesp. 50; ἣν οὐδ' ἂν εἷς γνοίη ποτ' οὐδ' ἂν ξυμβάλοι, 72; ῥᾴδιον συμβαλεῖν, Plat. Crat. 412 c; u. med., Rep. III, 398 c. Auch wie συντίϑεσϑαι, unter sich verabreden, συνεβάλοντο δὲ καὶ λόφον εἰς ὃν δέοι πάντας ἁλίζεσϑαι, Xen. An. 6, 1, 3. – 4) zusammenrechnen, zusammenzählen, Her. 6, 63. 65, u. pass., ἡ ὁδὸς ἀνὰ διηκόσια συμβέβληταί μοι, der Weg wird von mir auf zweihundert Stadien berechnet, 4, 101.
-
10 εὐχερής
εὐχερ-ής, ές,A tolerant of or indifferent to evil, unpleasantness or inaccuracy, not squeamish, ;οὐδενὸς γὰρ πώποτε ἀπέβαλεν ὀσπρίου λέπος· οὕτως ἐκεῖνός ἐστιν εὐ. ἀνήρ Alex. 266.8
, cf. Aristopho 12.5, S.Ph. 519, 875; of lizardeaters,λίαν εὐχερεῖς Menesth.
ap. Orib.2.68.13; εὐ.βίος of the swineherd, Pl.Plt. 266d; τὸ εὐ. τῶν ὀνομάτων the loose use of names, Id.Tht. 184c. Adv. -ρῶς, φέρειν τὴν ὠχρότητα, i.e. gloss it over, Id.R. 474e, cf. Tht. 154b;εὐ. ἔχειν πρὸς τὴν ἀνθρωποφαγίαν Arist. Pol. 1338b21
; -: [comp] Comp. - έστερον, πρὸς πᾶν βρῶμα ἔχειν X.Lac.2.5
; ἄλλο μικρῷ μεῖζον -έστερον κινοῦσιν more readily, with fewer qualms, Arist. Pol. 1307b5, cf. Din. 1.55.2 unscrupulous, reckless, D.21.103, Arist. Metaph. 1025a2. Adv. - ρῶς heedlessly, recklessly,ὦ λέγων εὐχερῶς ὅτι ἂν βουληθῇς D.18.70
, cf. 264.II indifferent to danger or suffering, cool, unconcerned, unflinching, τῆς πολεμικῆς χρείας τῆς κατ' ἄνδρα.. εὐχερεῖς καὶ πρακτικοί cool and efficient in individual fighting, Plb.4.8.9;εἰς εὐχερῆ τῆς ἀποτέξεως ὑπομονήν Sor.1.46
(cf.εὐχέρεια 11
). Adv. - ρῶς καὶ εὐκόλως ἐξέπιεν drank the hemlock coolly and good-humouredly, Pl.Phd. 117c.III easy, εὐχερές ἐστι c. inf., Batr.62;τὰ λαχανευόμενα μεταφυτεύεται πρὸς εὐχερῆ τελείωσιν Sor.1.87
: [comp] Comp., ib. 108. Adv. -ρῶς, νόσου γινομένης εὐχερῶς ἀποξύνεται τὸ γάλα Id.1.115
, cf. PLond.2.401.24 (ii B.C.): [comp] Sup. - έστατα, τρέπονται (sc. εἰς φυγήν) D.S.31.38.2 σπασμοὶ εὐχερέες, i.e. not dangerous, Hp. Prorrh.1.119 (cf. Gal.16.773); cf.εὐήθης 1.3
.3 c. dat., suitable, adapted, θάλασσα.. μεγάλαις ναυσὶν οὐκ εὐ. App.BC2.84.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐχερής
-
11 ἐργάζομαι
ἐργάζομαι impf. ἠργαζόμην (εἰργ-edd., Ac 18:3); fut. 2 sg. ἐργᾷ; 3 sg.; ἐργᾶται and 3 pl. ἐργῶνται (all LXX); 1 aor. εἰργασάμην ( 2J 8; other edd. ἠρ.); pf. 3 sg. εἴργασται LXX; ptc. εἰργασμένος (for augment s. Mayser 332; Meisterhans3-Schw. 171; B-D-F §67, 3; Moulton, ClR 15, 1901, p. 35f; Mlt-H. 189f); pass. fut. 3 sg. ἐργασθήσεται Ezk 36:34; En 10:18 (s. ἔργον and next entry; Hom.+).① to engage in activity that involves effort, work, intr. work, be active (Hes., Hdt. et al.) D 12:3. ταῖς χερσίν work w. one’s hands 1 Cor 4:12 (ἐ. ἰδίαις χερσίν as Biogr. p. 253; on depreciation of manual labor cp. Jos., Ant. 17, 333); 1 Th 4:11 (s. ἴδιος 3a). Also διὰ τῶν χειρῶν B 19:10. νυκτὸς καὶ ἡμέρας work night and day 1 Th 2:9; 2 Th 3:8. ἐν τῷ ἀμπελῶνι in the vineyard Mt 21:28. Abs. Lk 13:14; J 9:4b; Ac 18:3; 1 Cor 9:6; 2 Th 3:10, 12. τῷ ἐργαζομένῳ to the worker Ro 4:4; cp. vs. 5 (ἐργαζόμενοι καλοί, OdeSol 11:20) and Lk 6:5 D (Unknown Sayings 49–54). Of God and Christ: work, be busy J 5:17 (cp. Maximus Tyr. 15, 6ef: Heracles must work without ceasing, since Zeus his father does the same).—Of financial enterprise: a sum of money (five talents) ἐ. ἐν αὐτοῖς do business/ trade with them (Demosth. 36, 44 ἐ. ἐν ἐμπορίῳ καὶ χρήμασιν) Mt 25:16.—MBalme, Attitudes to Work and Leisure in Ancient Greece: Greece and Rome 2d ser. 31, ’84, 140–52.② to do or accomplish someth. through work, trans.ⓐ do, accomplish, carry out w. acc. (Ael. Aristid. 42, 13 K.=6 p. 69 D.: ταῦτα ἐργαζομένου σου τοῦ κυρίου [Asclepius]) ἔργον (X., An. 6, 3, 17 κάλλιστον ἔργον ἐ.; Pla., Polit. 1, 346d; Appian, Celt. 18 §2, Bell. Civ. 2, 58 §238 al.; Arrian, Anab. 7, 17, 3; PPetr II, 9 [2], 4 [III B.C.]; Sir 51:30; TestSol D 4:8 τὸ ἔ. ὑμῶν; Just. D. 88, 8 τεκτονικὰ ἔργα) Ac 13:41 (Hab 1:5); 1 Cl 33:8. τὰ ἔργα τοῦ θεοῦ do the work of God (cp. Num 8:11) J 6:28; 9:4. τὸ ἔργον κυρίου the Lord’s work 1 Cor 16:10. ἐ. τι εἴς τινα do someth. to someone (Ps.-Demosth. 53, 18): ἔργον καλὸν εἴς τινα do a fine thing to someone Mt 26:10; cp. B 21:2; 3J 5. Also ἔν τινι Mk 14:6. In a different sense ἔργα ἐν θεῷ εἰργασμένα deeds performed in God J 3:21. ἐ. τὸ ἀγαθόν do what is good (cp. Dio Chrys. 16 [33], 15; GrBar 11:9; and Jos., Ant. 6, 208 ἀγαθά) Ro 2:10; Eph 4:28; Hm 2:4. Opp. ἐ. πονηρόν (Lucian, Catapl. 24) m 10, 2, 3. ἐ. ἀγαθὸν πρὸς πάντας do good to all people Gal 6:10. κακὸν ἐ. (Dio Chrys. 13 [7], 33; Palaeph. 1 and 3; Just., D. 95, 1 κακά; Ath. 11, 2 ἀεί τι ἐ. … κακόν): κακὸν τῷ πλησίον ἐ. do wrong to one’s neighbor Ro 13:10 (cp. Pr 3:30; EpArist 273). Gener. someth. Col 3:23; 2J 8; μηδὲν ἐ. do no work 2 Th 3:11. οὐδὲν τῇ δικαιοσύνῃ do nothing for righteousness Hs 5, 1, 4 (Ps.-Aristot., Mirabilia 142 οὐδὲν ἐργ.=accomplish nothing).—Also used with attributes, etc. (in Isocr. w. ἀρετήν, σωφροσύνην; Philo, Gig. 26 τελειότητα) δικαιοσύνην (Ps 14:2) do what is right Ac 10:35; Hb 11:33; Hv 2, 2, 7; m 5, 1, 1; Hs 9, 13, 7. ἐ. δικαιοσύνην θεοῦ do what is right in God’s sight Js 1:20 (but s. c below; v.l. κατεργάζεσθαι, q.v.). τὴν ἀνομίαν (Ps 5:6; 6:9 al.) Mt 7:23. ἁμαρτίαν commit sin Js 2:9 (Jos., Ant. 6, 124 τὸ ἁμάρτημα). Of the effect: τί ἐργάζῃ; what work are you doing? J 6:30 (cp. Philo, Leg. All. 3, 83; Tat. 25, 1 τί μέγα … ἐ. φιλόσοφοι;).ⓑ practice, perform, officiate at (τέχνην, etc., X., Pla. et al.) τὰ ἱερά the temple rites 1 Cor 9:13 (cp. Num 8:11).ⓒ bring about, give rise to as proceeds from work (s. next entry 4; Soph., Ant. 326; Epict., Fgm. Stob. 14 πενία λύπην ἐργάζεται; Just., A I, 45, 6 ὅπερ … κόλασιν διὰ πυρὸς αἰωνίαν ἐργάζεται). μετάνοιαν 2 Cor 7:10. ἐ. δικαιοσύνην θεοῦ bring about the righteousness that will stand before God (but s. a above) Js 1:20. θάνατον ἑαυτοῖς ἐ. bring death on themselves Hs 8, 8, 5 (Just., D. 124, 4).ⓓ work (on) (τὴν γῆν Gen 2:5; En 10:18; ApcMos 24) τὴν θάλασσαν work on the sea for a livelihood (Aristot., Probl. 38, 2, 966b, 26; Dionys. Hal. 3, 46; Appian, Liby. 2 §5; 84 §397; Lucian, Electr. 5) Rv 18:17 (s. CLindhagen, ΕΡΓΑΖΕΣΘΑΙ, ’50: Uppsala Univ. Årsskrift ’50, 5, 5–26).ⓔ work for/earn food (Hes., Op. 43 βίον ἐ.; Hdt. 1, 24 χρήματα; cp. Pla., Hipp. Mai. 282d, Laches 183a; X., Mem. 2, 8, 2; Theod. Pr 21:6. Also βρῶμα: Palaeph. p. 28, 10) ἐ. τὴν βρῶσιν J 6:27: in this context βρῶσις appears to be the free gift of the Human One (Son of Man).—As in the similar case of the Samaritan woman (cp. J 6:35 w. 4:14) hearers are simply prepared for the statement that they are to accept what is freely given. But ἐργάζεσθαι can also mean, when used w. food, prepare for use, digest, assimilate sc. τὴν τροφήν (Aristot., De Vita et Morte 4; Maximus Tyr. 15, 5a [ἐργ. τὴν τροφήν of the activity of the jaws]; more often ἐργασία τ. τροφῆς). The compound κατεργάζεσθαι is more common in this sense, but it is avoided in this passage for the sake of wordplay w. ἐργάζεσθαι in vs. 28.—DELG s.v. ἔργον. M-M. EDNT. TW. -
12 κατά
κατά, kommt als adv. nicht mehr vor u. erscheint nur in einzelnen Fällen ohne Casus, wo man eine Tmesis annehmen muß, wie auch κατὰ δὲ προτόνοισιν ἔδησαν Od. 2, 425. 15, 290 zu fassen, sie banden mit Tauen fest, wo der dat. nicht zu κατά gezogen werden darf; vgl. κατὰ συφεοῖσιν ἐέργνυ 10, 238. Als Präposition mit der Grundbedeutung herab u. darüberhin.
I. Mit dem genit.; – 1) vom Orte; – a) Bewegung von oben nach unten hin, herab von; βῆ δὲ κατ' Ἰδαίων ὀρέων ἐς φύλοπιν Il. 16, 677, βῆ δὲ κατ' Οὐλύμποιο καρήνων, vom Gipfel des Olymp herab, 22, 187, καϑ' ἵππων ἀΐξαντες, vom Wagen herabspringend, 6, 232, βαλέειν κατὰ πέτρης Od. 14, 399; ἱεὶς σαυτὸν κατὰ τοῦ τείχους Ar. Vesp. 355, wie ἐῤῥίπτεον ἑαυτοὺς κατὰ τοῦ τείχεος κάτω Her. 8, 53, sie stürzten sich selbst von der Mauer herab; αὐτὴν πνεῦμα Βορέου κατὰ τῶν πλησίον πετρῶν ὦσαι Plat. Phaedr. 229 c; ἁλλόμενοι κατὰ τῆς πέτρας Xen. An, 4, 2, 17; so auch richtigere Lesart κατὰ κλίμακος καταβαίνειν 4, 5, 25, wo Krüger D. Sic. 14, 28 καταβάσεις κατὰ κλιμάκων vergleicht; ἧκαν ἑαυτοὺς κατὰ τῆς χιόνος εἰς τὴν νάπην Xen. An. 4, 5, 18; so auch κατ' ἄκρης, s. ἄκρα; Ζεὺς ὕων κατὰ τοῦ κεράμου βαλανεύσει Phereer. bei Ath. VI, 269 d. – Herab auf, nieder auf, κατὰ δ' ὀφϑαλμῶν κέχυτ' ἀχλύς Il. 15, 344 u. öfter, von dem Todesdunkel, das sich auf die Augen niedersenkt, vgl. τὸν δὲ κατ' ὀφϑαλμῶν ἐρεβεννὴ νὺξ ἐκάλυψε 13, 580; κατὰ χϑονὸς ὄμματα πήξας, auf die Erde heftend, auf den Boden gesenkt, 3, 217; vom Wurfspieß, κατὰ γαίης ᾤχετο, er fuhr niederwärts in die Erde. Daran reihen sich Vrbdgn wie στάξε κατὰ ῥινῶν Il. 19, 39, Μοῖσα κατὰ στόματος χέε νέκταρ Theocr. 7, 82, über den Mund hin; πλειὼν δὲ κατὰ χϑονὸς ἄρμενος εἴη Hes. O. 615; κατὰ τῆς τραπέζης κατασπάσας τέφρην, über den Tisch hin, Ar. Nubb. 178; μύρον κατὰ τῆς κεφαλῆς καταχέαντες, über den Kopf herabgießen, Plat. Rep. III, 398 a; κατὰ τοῦ πυρὸς σπένδειν Critia. 120 a; bei den Comic. κατὰ χειρὸς ὕδωρ, Waschwasser über die Hände, nach VLL, τὸ ῥᾷστον πάντων καὶ εὐχερέστατον; κατὰ χειρὸς ἦν τὰ πράγματα, Alles ging mir leicht von der Hand, Phereer. Chir. frg. 7; eigtl. von dem über die Hände gegossenen Waschwasser, wie ὕδωρ ἐφέρετο κατὰ χειρῶν Ath. IX, 408 b; vgl. Lob. zu Phryn. p. 327. – Pind. sagt κατ' ἀμευσιπόρων τριόδων ἐδινάϑην, P. 11, 38, darüber hin, auf dem Dreiwege; Aesch. δνοφεράν τιν' ἀχλὺν κατὰ δώματος αὐδᾶται φάτις Eum. 357. – Nach Hom. κόπρος κατὰ σπείους κέχυτο πολλή, Od. 9, 330, erweitern Sp. diesen Gebrauch, διεσπάρησαν κατὰ τῆς νήσου, über die Insel hin, auf der Insel, Pol. 3, 19, 7, ἐσκεδασμένοι κατὰ τῆς χώρας 1, 17, 10; so im N. T. καϑ' ὅλης τῆς Ἰουδαίας, u. a. Sp. – b) unter, zunächst bei der Bewegung, bes. unter die Erde, ψυχὴ κατὰ χϑονὸς ᾤχετο Il. 23, 100, sie ging unter die Erde; καταδεδυκέναι, ἀφανίζεσϑαι κατὰ τῆς ϑαλάσσης Her. 7, 6. 235; ἔδυ κατὰ γῆς Plat. Tim. 25 d; κατὰ τῆς γῆς ὑποδύομαι ὑπὸ τῆς αἰσχύνης, vor Scham in die Erde sinken, Xen. An. 7, 7, 11; gew. ohne Artikel, κατὰ γῆς γενέσϑαι 7, 1, 30. Bes. bei den Tragg. Bezeichnung der Unterwelt, οἱ κατὰ χϑονὸς ϑεοί Aesch. Pers. 657 u. öfter, die Götter der Unterwelt; τοῦ κατὰ χϑονὸς ᾅδου Ag. 1359; τὸν ἀεὶ κατὰ γᾶς σκότον εἱμένος Soph. O. C. 1699; κατὰ χϑονὸς ἔκρυψε Ant. 24; ὁ κατὰ γῆς, der Verstorbene, Begrabene, Xen. Cyr. 4, 6, 5. – c) auf ein Ziel hin, κατὰ σκοποῦ τοξεύειν Hdn. 6, 7, 19; κατὰ νώτου ξαίνειν Dem. 19, 197; κατὰ κόῤῥης πατάσσειν, hinter die Ohren schlagen, Luc. Gall. 30. So auch zu erkl. βᾶτε κατ' ἀντιϑύρων Soph. El. 1427; κατὰ πηδαλίων, am Steuerruder, Eur. Andr. 480; κατὰ νώτου γενέσϑαι, in den Rücken kommen, Her. 1, 9, wird bes. ein militärischer Ausdruck, κατὰ νώτου, κατὰ προςώπου, im Rücken, in der Front, 1, 75, Thuc. 3, 108, Pol. 1, 28, 9 u. öfter. – Auffallender sagt Ap. Rh. κατὰ νηδύος ὔμμε φέρουσα, im Bauche, 4, 1328. – Aus Vrbdgn dieser Art u. ä., z. B. τὸν κονιορτὸν εἶδε κατὰ τῶν ἰδίων φερόμενον, entwickelt sich die Bdtg – 2) feindlich, gegen, wider, bes. sprechen, λέγων ὅσ' ἂν ϑέλῃς καϑ' ἡμῶν ἔσχατα κακά Soph. Phil. 65, λόγους τοὺς μὲν Ἀτρειδῶν κάτα Ai. 295; κατ' ἀρχῆς γὰρ φιλαίτιος λεώς, spricht gern gegen die Regierung, Aesch. Suppl. 480; ψεύδεσϑαι κατά τινος Lys. 22, 7; πολλοῦ δέω κατ' ἐμαυτοῦ ἐρεῖν αὐτός, ὡς ἄξιός εἰμι τοῦ κακοῠ, gegen mich selbst zu sprechen, Plat. Apol. 37 b; stimmen, von Richtern, ψῆφος κατ' αὐτῶν ὀλεϑρία βουλεύσεται Aesch. Spt. 180; ψῆφος καϑ' ἡμῶν οἴσεται Eur. Or. 440; δίκην κατ' ἄλλου φωτὸς ὧδ' ἐψήφισαν Soph. Ai. 444; auch sonst von feindlichem Beginnen, αὐτὸς καϑ' αὑτοῦ γ' ἄρα μηχανοῤῥαφῶ Aesch. Ch. 221, ἃ καϑ' αὑτοῖν λόγχας στήσαντε Soph. Ant. 145, ὅσην κατ' αὐτῶν ὕβριν ἐκτίσαιτ' ἰών Ai. 297, κατά τινος μάρτυρας παρασχέσϑαι, ὡς οὐκ ἀληϑῆ λέγει Plat. Gorg. 472 a, Folgde, ὃ κατὰ τῆς πόλεως ὑπελάμβανον εἶναι Pol. 10, 8, 5, τοιαύτην ὠμότητα εἶχε κατὰ τῶν ὑποτεταγμένων D. Sic. 19, 1; λόγος κατά τινος, oratio in aliquem, πρός τινα, adversus aliquem, Wolf Lept. p. CL. u. Heffter ath. Gerichtsverf. p. 175; ϑρίαμβος κατά τινος, über Einen, Plut. Ant. 84; εἶναι κατά τινος, zu Jem. Nachtheil sein, Nic. 21, wie χρῆσϑαί τινι κατά τινος, Tib. Gr. 15. – Soph. vrbdt auch ἐγγελᾶν, ἐγκαλεῖν κατά τινος, O. C. 1341 Phil. 328. – 3) von Plat. an ist dieser Gebrauch auch auf nicht feindliche Verhältnisse ausgedehnt, bes. beim Sprechen, in Beziehung auf, über, von, Conv. 193 c, μὴ τοίνυν κατ' ἀνϑρώπων σκόπει μόνον τοῦτο, ἀλλὰ καὶ κατὰ ζώων πάντων καὶ φυτῶν Phaed. 70 d, συντιϑεὶς λόγον ἔπαινον κατὰ τοῦ ὄνου, eine Lobrede auf den Esel, Phaedr. 260 b; Prot. 323 b; οἱ κατὰ τοῦ Δημοσϑένους ἔπαινοι Aesch. 3, 50, vgl. 124; ὃ καὶ μέγιστόν ἐστι καϑ' ὑμῶν ἐγκώμιον Dem. 6, 9, das größte Lob, das man über euch aussprechen kann; allgem., αἱ κατὰ Θηβαίων ἐλπίδες 19, 84; ταῦτα κατὰ πάντων Περσῶν ἔχομεν λἐγειν Xen. Cyr. 1, 2, 16; μία τις μέϑοδος κατὰ πάντων Arist. de anim. 1, 1; ἐπεκράτησε τὸ τῶν Ἀχαιῶν ὄνομα κατὰ πάντων Πελοποννησίων, er wurde auf alle Peloponnesier ausgedehnt, von ihnen gebraucht, Pol. 2, 38, 1, der auch ἀφορμὴ μήτε κατὰ τῶν ἐμπόρων, μήτε περὶ τοὺς δούλους vrbdt, 4, 50, 3. – Bei den Grammatikern zur Bezeichnung des Sprachgebrauchs, εἰ κατὰ ϑηλείας φαίης Apollon. Synt. p. 198, 19, φαῦλον καὶ φλαῦρον κατὰ τοῦ αὐτοῦ σημαινομένου, sagt man von denselben Dingen, Moeris, οἱ τάττοντες τοῦτο κατὰ τοῦ βλακὸς ἁμαρτάνουσιν Phryn. 272, wo Lob. zu vgl.; κατὰ κοινοῦ, Schol. Thuc. 2, 36; gewöhnlicher ἀπὸ κοινοῦ. – 4) ein bes. Sprachgebrauch ist καϑ' ἱερῶν ὀμνύναι, Ar. Ran. 101, auf das Opfer schwören, wobei örtlich an ein Handauflegen od. die Hand dagegen Ausstrecken zu denken; καϑ' ἱερῶν τελείων ὀμνύναι Andoc. 1, 98; ὤμνυε κατ' ἐξωλείας Dem. 21, 119; καϑ' ἡμῶν ὀμνύναι οὐκ ἤϑελε, εἰ μὴ σαφῶς ᾔδει τὰ εὔορκα ὀμουμένη 29, 26; παραστησάμενον τοὺς παῖ. δας αὐτὸν κατὰ τούτων ὀμεῖσϑαι 54, 38, wobei daran zu denken, daß der Schwur, wenn er nicht gehalten wird, auf das Haupt, bei dem man geschworen, als Fluch fällt; ἐπιορκήσαστ κατὰ τῶν παίδων Lys. 32, 13; κατὰ κυνῶν καὶ χηνῶν ὀμνύναι Luc. Icarom. 9; καϑ' ἱερῶν τελείων ἑστιάσας Tim. 7. – Anders ist εὐχὴν ποιήσασϑαι κατὰ χιλίων χιμάρων, ein Gelübde auf tausend Ziegen machen, Ar. Equ. 659; εὔχεσϑαι κατὰ νικητηρίων Dem. ep. 1 extr., wie App. B. C. 2, 141; sprichwörtlich geworden κατὰ βοὸς εὔχου, etwas Großes geloben, Diogen. 5, 90, μηδὲν κατὰ βοὸς εὔξῃ 6, 55. – 5) von der Zeit; κατὰ παντὸς τοῦ αἰῶνος ἀείμνηστον, für alle Zeit hin, Lycurg. 7; κατὰ παντὸς τοῦ χρόνου σκέψασϑε Dem. 22, 72 u. mit denselben Worten 24, 180. – 6) adverbiale Fügungen sind καϑ' ὅλου, κατὰ παντός, Arist. u. Folgde, durchgängig, im Allgemeinen, s. die Wörter.
II. Mit dem accusat.; – 1) vom Orte; – a) von der Ausdehnung über einen Ort hin, durchhin, u. geradezu in, bei Verbis der Bewegung u. der Ruhe, so daß immer an eine Ausbreitung über einen bestimmten Raum, nach einer gewissen Richtung hin zu denken ist, mit anderer Auffassung als bei ἀνά 3 a, wie auch wir sagen: die Reihen hinauf u. hinunter; von Hom. an sehr gewöhnlich; κατὰ στρατόν Il. 7, 370, κατὰ κρατερὰς ὑσμίνας 2, 345, κατὰ γαῖαν Ἑλλάδα, Ἴλιον, Τροίην, κατὰ πτόλιν, ἄστυ, οἶκον, δώματα, κατὰ λαόν, δῆμον, ἀνϑρώπους, κατὰ νῆας, κλισίας u. ä., κατὰ ῥωπήϊα Od. 14, 473; so auch Tragg., κατὰ πτόλιν, ἄστυ, Aesch. Eum. 969 Pers. 1027 u. sonst; ϑεοῖς τοῖς καϑ' Ἑλλάδα, in Griechenland, Ag. 564; ἐκ τοῦ κατ' ἄστυ βασιλέως τάδ' ἄρχεται, vom König in der Stadt, Soph. O. C. 67; εἴσω κατ' αὐτὸν (χῶρον) εὐστομοῠσ' ἀηδόνες 18; κατὰ στέγας ἰέναι O. R. 637; οἱ κατ' οἶκον, domestici, El. 1136; κατ' οἴκους, im Hause drinnen, O. R. 1447; κατ' ἀγρίαν ὕλην ἀλωμένη O. C. 349; in Prosa, αἱ ἔχιδναι κατὰ πᾶσαν τὴν γῆν εἰσίν Her. 5, 109, sind über die ganze Erde verbreitet; ἥρωες κατὰ τὴν χώραν καὶ τὴν πόλιν ἱδρυμένοι Lycurg. 1, 25; οὐ γὰρ ἦν κατὰ πόλιν Plat. Theaet. 142 a; τῶν κατὰ τὸν οὐρανὸν ἰόντων περὶ γῆν, durch den Himmel hin, 208 d (vgl. ἕως ἔτ' ἔστιν ἄστρα κατὰ τὸν οὐρανόν Ar. Eccl. 83); κατὰ τὸ ὑδάτιον Phaedr. 229 a; τοῦ περιφερομένου κατὰ πάντα τὰ μέλη αἵματος Tim. 74 c; κατὰ τὸν πλοῦν ἤδη ὤν, auf der Fahrt, Thuc. 7, 31; οἱ. κατὰ ταῦτα οἰκοῠντες Xen. An. 7, 5, 13; κατὰ τὴν ὁδὸν ἐγένοντο 4, 3, 21 (vgl. Plat. ἐπειδὰν φερόμενοι γένωνται κατὰ τὴν λίμνην Phaed. 114 a); οἱ κατὰ τὸ Ἀρκαδικὸν πελτασταί, im arkadischen Heere, 4, 8, 18; στὰς κατὰ τὰς πύλας, an dem Thore, 5, 2, 16. Bes. häufig κατὰ γῆν καὶ κατὰ ϑάλατταν, zu Wasser u. zu Lande. – b) κατὰ ποταμὸν πλέειν Her. 1, 194. 4, 44, κατὰ ῥόον, stromabwärts, im Ggstz von ἀνὰ ποταμόν, 2, 96; κατὰ ῥοῦν φέρεται, sprichwörtlich vom Gelingen, Diogen. 5, 82; κατ' οὖρον ἴτω, ἐρέσσετε, Aesch. Spt. 672. 836; ῥείτω κατ' οὖρον Soph. Tr. 468; κατὰ τὸν Ἰλισσὸν ἴωμεν, hinab, entlang, Plat. Phaedr. 229 a. Aehnlich vom Jäger entlehnt, der der Spur nachgeht, κυναγοὶ κατ' ἴχνος πλάταν ἄφαντον κελσάντων Aesch. Ag. 679; κατ' ἴχνος ᾄσσω Soph. Ai. 32, ich eile der Spur nach; κἀμὲ κατὰ ταύτην τὴν ὁδὸν ἄγε, auf diesem Wege, Plat. Soph. 237 b; ἰέναι κατὰ τοὺς ἄλλους προϊόντας, ihnen nachgehen, Her. 9, 53; κατὰ στίβον, auf dem Fuße, 4, 122, wie κατὰ πόδας, Thuc. 3, 98; Xen. Mem. 2, 6, 9. – c) Richtung wohin, an, κατὰ στῆϑος βάλλειν, κατ' ἀσπίδα, Il. 3, 347. 11, 108, u. oft in ähnlichen Vrbdgn, an die Brust treffen, gegen den Schild werfen, auf Etwas zu schießen, βέλος κατὰ καίριον ἦλϑε, das Geschoß kam an eine tödtliche Stelle, 11, 439, οὐδέ ποτε Ζεὺς τρέψεν ἀπὸ κρατερῆς ὑσμίνης ὄσσε φαεινώ, ἀλλὰ κατ' αὐτοὺς αἰὲν ὅρα, sah auf sie hin, 16, 644; παίει κατὰ τὸ στέρνον Xen. An. 1, 8, 26; ὁρμᾶν κατά τινα 7, 5, 27; ὡς κατὰ τοῠτο τὸ χωρίον ἐγένοντο, als sie an den Ort gekommen waren, Her. 3, 86; ἐπεὰν κατὰ τοῦτο γένωμαι τοῦ λόγου 6, 19; übertr., κατὰ τωὐτὸ γίνεσϑαι, übereinstimmen, 4, 119; anders παρῄεσαν αἱ παρϑένοι κατὰ τοὺς πατέρας, wo ihre Väter saßen, 3, 14; λέγειν κατά τινα, zu ihm sprechen, Xen. Cyr. 7, 1, 12. – d) allgemeiner, gegenüber, ἀνὴρ κατ' ἄνδρα τοῠτον ᾑρέϑη Aesch. Spt. 487; κατ' ὄμματα τῷ νυμφίῳ Soph. Ant. 756; κατὰ μὲν Λακεδαιμονίους ἔστησε Πέρσας Her. 9, 31; in der Gegend bei, ἡ Στερίη κατὰ Σινώπην πόλιν κειμένη Her. 1, 76; κεῖται ἡ Κεφαλληνία κατὰ Ἀκαρνανίαν Thuc. 2, 30; ἡ καϑ' ἡμᾶς ϑάλαττα, das sich zu uns erstreckende, bei uns liegende, das mittelländische Meer, Pol. 1, 3, 9; κατὰ βορέαν ἑστηκώς, gegen Norden, Thuc. 6, 104; von tactischen Bestimmungen, οἱ κατὰ τὸ λαιὸν τῶν ὑπεναντίων Pol. 1, 34, 9; öfter οἱ κατά τινα τεταγμένοι u. ä., zur ungefähren Ortsbestimmung. – Oertlich ist auch ursprünglich das bei Hom. so geläufige κατὰ ϑυμόν, κατὰ φρένα καὶ κατὰ ϑυμόν, im Herzen, in der Seele, s. unten. – Bei Zahlen, ungefähr, Her. 2, 145. 6, 44. 79; κατ' οὐδέν, fast Nichts, 2, 101. – 2) von der Zeit, eine Verbreitung durch einen Zeitraum hin, während, zu, Dauer u. Gleichzeitigkeit ausdrückend; ἐμὸν κατ' αἰῶνα, zu meiner Zeit, Aesch. Spt. 201; λευκὸν κατ' ἦμαρ Ag. 654; κατ' ἦμαρ καὶ κατ' εὐφρόνην ἀεί Soph. El. 251; μίαν καϑ' ἡμέραν, in einem Tage, Ant. 55; καϑ' ἡμέραν τὴν νῦν, heute, O. C. 3 Ai. 788; bes. in Prosa, κατὰ Ἄμασιν βασιλεύοντα, zur Zeit als Amasis König war, Her. 2, 143, κατὰ τὸν πόλεμον, während des Krieges, 7, 157, κατ' εἰρήνην, in Friedenszeiten; κατὰ τὸν κατὰ Κροῖσον χρόνον, zu Krösus' Zeiten, 1, 67; κατὰ τοὺς Τρωϊκοὺς χρόνους, zur Zeit des trojanischen Krieges; κατὰ Σωκράτην Ath. XI, 505 f; εἴ τι μὴ ὀρϑῶς πράττω κατὰ τὸν βίον τὸν ἐμαυτοῦ Plat. Gorg. 489 a; κατὰ τοὺς πρώτους χρόνους Polit. 274 c; οἱ καϑ' ἑαυτούς, ihre Zeitgenossen, Xen. Mem. 3, 5, 10; οἱ καϑ' ἡμᾶς Pol. 16, 20, 8; εἴς τε τοὺς πρὸ ἡμῶν καὶ καϑ' ἡμᾶς καιρούς 4, 1, 4; – κατὰ καιρὸν πράττεσϑαι Dem. 1, 4; – κατὰ φῶς, bei Tage, im Ggstz von νύκτωρ, Xen. Cyr. 3, 3, 25. – Aber καϑ' ἡμέραν ist = täglich, Aesch. Pers. 827 u. sonst oft, wie ὁ καϑ' ἡμέραν βίος täglicher Lebensunterhalt, Soph. O. C. 1366, u. ἐπὶ τῷ καϑ' ἡμέραν μισϑῷ, Dem. 59, 108, täglicher Lohn, κατ' ἐνιαυτόν jährlich, Plat. Polit. 298 e; Xen. An. 3, 2, 12 u. öfter; κατὰ μῆνα, monatlich. Diese Verbindungen gehören zu – 3) wo κατά Vereinzelung, Vertheilung eines größern Ganzen in mehrere kleinere Theile ausdrückt; κρῖν' ἄνδρας κατὰ φῠλα, κατὰ φρήτρας, Il. 2, 363, nach Stämmen u. Geschlechtern sie sondern; κατὰ στίχας, reihenweis, Il.; κατὰ κώμας κατοικημένοι, in einzelnen Dörfern angesiedelt, Her. 1, 96; ἐκ τῶν συμμάχων ἐξελέγετο κατ' ὀλίγους 8, 113, immer nur wenige aus den einzelnen Abtheilungen; κατὰ ἕνδεκα μέρη κεκοσμημένη, in elf Theile, Plat. Phaedr. 246 e; κατ' εἴδη διαιρεῖσϑαι τὰ ὄντα, in od. nach Geschlechtern unterscheiden, 273 e; ὁπόσοι κατὰ πόλιν ἐν ἑκάσταις νομεύονται Polit. 295 e; ἵνα μὴ μόνον κατὰ πόλεις, ἀλλὰ καὶ κατ' ἔϑνη δουλεύωσι, nicht bloß stadt-, sondern auch völkerweis, Dem. 9, 26; ἐλάμβανον τοὺς ἄρτους κατ' ὀβολόν, τὰ ἄλφιτα κατ' ἡμίεκτον μετρούμενοι, halbmetzenweis, 31, 37; κατὰ διακοσίας μνᾶς διακεχρημένον, in einzelnen Posten zu 200 Minen ausgeliehen, 27, 11; tactisch, κατὰ φυλάς, κατ' ἴλας, κατὰ τάξεις, κατὰ λόχους, geschwader-, regimenterweise, Xen. Cyr. 1, 4, 17. 6, 2, 36. 2, 1, 23 u. sonst; ähnl. κατὰ πόλεις διελύϑησαν, in die einzelnen Städte, Thuc. 3, 1, ὡς ἕκαστοι κατὰ πόλεις 1, 89; κατὰ μίαν ἐπὶ κέρως πλέοντες 2, 90. Geradezu die Distributivzahlen bildend, καϑ' ἕνα μαχεόμενοι Her. 7, 104; καϑ' ἑπτά, je sieben, Ar. Av. 1079; κατ' όλίγας (ναῦς) προςπίπτοντες, immer nur in kleinen Abtheilungen, Thuc. 3, 28; κατὰ δύο, je zwei, Plat. Ep. VI, 323 c; καϑ' ἕνα, einzeln, Xen. An. 4, 7, 8; κατὰ μίαν ἢ δύο λαμβάνων Dem. 20, 77; κατὰ μίαν ναῦν τάττειν Pol. 1, 26, 12, öfter, bes. von Anordnung u. Aufstellung der Soldaten, wohin man auch κατὰ κέρας προςβάλλειν, Xen. Cyr. 7, 1, 26, u. ä. rechnen kann. – Man vgl. noch κατ' ἔπος, Wort für Wort, Ar. Ran. 801, καϑ' ἑσμούς, schaarenweis, Vesp. 1146. – 4) Vereinzelung u. Absonderung ausdrückend, κατὰ σφέας γὰρ μαχέσονται, für sich, abgesondert, werden sie kämpfen, Il. 2, 366; μόνος καϑ' αὑτόν, allein für sich, Soph. O. R. 63; αὐτὴ καϑ' αὑτήν Eur. Ion 60; αὐτὸς καϑ' ἑαυτόν Ar. Vesp. 786; sehr gewöhnlich in Prosa, λέγων κατὰ σαυτόν Plat. Gorg. 505 d; αὐτὸ καϑ' αὑτὸ ἕκαστον, jedes Einzelne für sich, Theaet. 206 a; μόνος αὐτὸς καϑ' αὑτόν Rep. X, 604 a; καϑ' ἕνα, einzeln, dem ἀϑρόος entgeggstzt, Alc. I, 114 d, wie Thuc. ἀντέσχομεν πρός τε ξύμπαντας καὶ καϑ' ἑκάστους 2, 64; οἱ καϑ' αὑτοὺς Ἕλληνες 1, 138; καϑ' ἑαυτὸν πορεύεσϑαι, allein, für sich marschiren, Xen. An. 5, 10, 11; καϑ' ὑμᾶς αὐτοὺς ἐξοπλίσϑητε Cyr. 6, 3, 32 (aber αὐτοὶ καϑ' ἑαυτούς = von selbst, freiwillig 5, 5, 39); γεγόνασι καϑ' ἑαυτοὺς ἕκαστοι Dem. 10, 52; ἤδη καϑ' αὑτὸν ὄντι, als er schon selbstständig war, sein eigenes Geschäft hatte, 36, 4. – 5) aus 1 c folgt die Bdtg des Zweckes, als einer Richtung worauf, ἦ τι κατὰ πρῆξιν ἀλάλησϑε; Od. 3, 72. 9, 253, fahrt ihr nach einem Geschäfte, zu einem Geschäfte herum? πλάζεσϑαι κατὰ ληΐδα, auf, nach Beute umherschweifen, 3, 106; κατὰ χρέος ἐλϑεῖν, nach einem Orakelspruche kommen, um ihn einzuholen, 11, 479; κατὰ ληΐην ἐκπλώσαντες Her. 2, 152; ἀποπλέειν κατὰ βίου καὶ γῆς ζήτησιν 1, 94, wie κατὰ ζήτησίν τινα πέμπειν Soph. Tr. 55; κατὰ ϑέαν ἥκειν Thuc. 6, 31; καϑ' ἁρπαγὴν ἐσκεδασμένοι, zur Plünderung zerstreu't, Xen. An. 3, 5, 2. Aehnlich Ζεὺς μετ' Αἰϑιοπῆας χϑιζὸς ἔβη κατὰ δαῖτα, zum Schmause, Il. 1, 424; vgl. κατὰ τὴν κνίσσαν εἰςελήλυϑε Ar. Pax 1015. – Dah. drückt es auch den Bewegungsgrund aus, weg en, aus, αἰτίαν καϑ' ἥντινα Aesch. Prom. 226; Θησέως κατὰ φϑόνον στρατηλατοῦσαι, aus Neid gegen den Theseus, Eum. 656; κατ' ἔχϑραν, aus Feindschaft, Suppl. 331, wie Ar. Pax 133; in Prosa, κατ' εὔνοιαν φρενῶν Aesch. Suppl. 918; ἐμήδιζον κατ' ἄλλο μὲν οὐδέν, κατὰ δὲ τὸ ἔχϑος τῶν Θετταλῶν Her. 8, 30, vgl. 7, 142. 9, 37; κατὰ τὴν τουτου προϑυμίην τέϑνηκας, nach seinem Wunsche, 1, 124; τὴν προξενίαν κατά τι ἔγκλημα ἀπεῖπον Thuc. 6, 89; κατὰ τί; weshalb? Ar. Nubb. 240 u. sonst; κατ' ἄλλο μὲν οὐδέν, ὅτι δέ Plat. Phaedr. 229 d; κατὰ φϑόνον οἴονται τὸν ἑαυτῶν λέγειν Gorg. 437 d; ἐγὼ κατ' αὐτὸ τοῦτο ἄγαμαι Πῶλον, ὅτι 482 d, eben deshalb, weil. – 6) an 1 b schließt sich die Bdtg gemäß, zufolge, nach, wie Plat. sagt ὥςπερ κατ' ἴχνη κατὰ τὰ νῠν εἰρημένα ζῆν, Phaed. 115 b. So Hom. καϑ' ἡμέτερον νόον, nach unserm Sinne, Il. 9, 108, u. öfter κατὰ μοῖραν, κατ' αἶσαν, κατὰ κόσμον, nach Gebühr, nach Schicklichkeit, wie sich's gebührt; so auch Folgde; zunächst von göttlichen od. Schicksalsbestimmungen u. Orakeln, κατὰ ϑεὸν γάρ τινα ἔτυχον καϑήμενος ἐνταῦϑα Plat. Euthyd. 272 e, vgl. Apol. 22 a; κατὰ ϑεὸν ἥκεις, nach göttlicher Schickung, Her. 8, 85; κατ' ὀμφὰς τὰς Ἀπόλλωνος δότε πέρασιν Soph. O. C. 102; κατ' ὀμφὴν σὴν ἐστάλη 556; κατὰ τὸ χρηστήριον Her. 7, 178; dann: den Gesetzen gemäß, κατὰ νόμους Aesch. Suppl. 238. 385; κατὰ νόμους τοὺς ἐπιχωρίους Her. 1, 35; κατὰ τοὺς νόμους ζῆν Plat. Prot. 326 c; κατὰ νόμον, nach dem Branche, Xen. Cyr. 5, 5, 6 u. sonst oft; – κατὰ τὰς Θεμι-στοκλέους ἐντολάς, nach dem Befehle, Her. 8, 85; κατὰ τὰ παρηγγελμένα Xen. An. 2, 2, 8; κατὰ τὰ συγκείμενα, nach der Verabredung, 7, 2, 7; κατὰ τὰ συνεϑήκατο Her. 5, 112; κατὰ τὰ ἤκουον, nach dem was ich hörte, 2, 49; κατὰ τὸν σὸν λόγον Plat. Gorg. 471 a; – κατὰ νοῦν ἔχει κείνῳ Soph. O. C. 1765, wie κατὰ γνώμαν ἴδρις O. R. 1087, nach Wunsch; κατὰ τὸ εἰκός Xen. Cyr. 8, 7, 9; αἱ συνϑῆκαι, καϑ' ἃς ἐδανείσατο Dem. 25, 69. – Von der Verwandtschaft, ϑρόνους ἔχω κατ' ἀγχιστεῖα τῶν ὀλωλότων Soph. Ant. 174; κατὰ τὴν συγγένειαν Xen. An. 7, 2, 31; vgl. Thuc. 1, 95. 7, 57; προςεχόμενον αὐτῷ κατὰ τὴν μητέρα, von mütterlicher Seite mit ihm verwandt, 1, 127, wie auch Sp., z. B. App. B. C. 2, 143; – κατὰ Πίνδαρον, wie Pindar sagt, Plat. Phaedr. 227 b; καϑ' Ὅμηρον Conv. 174 c; κατὰ τὸν Θουκυδίδην Plut. Dem. 6; – οὐ γὰρ κατὰ τὸ πλεῖν κυβερνήτης καλεῖται, ἀλλὰ κατὰ τὴν τέχνην, in Beziehung auf od. danach benennen, Plat. Rep. I, 341 d, oft im Crat.; – κατὰ λόγον, im Verhältniß, s. λόγος. – In κατὰ τὸν πατέρα ἐπί. βουλός ἐστι τοῖς καλοῖς, Plat. Conv. 203 d, liegt »der Abstammung von seinem Vater nach«, väterlicherseits, wie sein Vater, so. – 7) Aehnlichkeit, Uebereinstimmung, Art u. Weise durch κατά ausgedrückt; κατὰ λοπὸν κρομύοιο, nach Art einer Zwiebelhaut, Od. 19, 233; πατέρα τε καὶ μητέρα εὑρήσεις οὐ κατὰ Μιϑριδάτην τε τὸν βουκόλον καὶ τὴν γυναῖκα αὐτοῦ Her. 1, 121, nicht nach Mithridates' Art, ganz andere Leute als Mithridates, vgl. 2, 10; Thuc. 2, 62; μέγεϑος κατὰ συκέην μάλιστα, so groß wie, Her. 4, 23; ποταμοὶ οὐ κατὰ Νεῖλον ἐόντες μεγάϑεα 2, 10; ἵνα προςείπω σε κατὰ σέ, nach deiner Art, Plat. Gorg. 467 a; κατ' ἐμαυτόν, nach meiner Art, οὐ πρὸς τοὺς ὑμετέρους λόγους Conv. 199 a; κατὰ τὸν πάππον, wie der Großvater, Parm. 176 c; ὁμολογῶ οὐ κατὰ τούτους εἶναι ῥήτωρ Apol. 17 b; – κατὰ ταὐτά, auf dieselbe Weise, Her. 6, 53; τὸ κατὰ ταὐτόν Plat. Phil. 58 a; κατὰ τί λέγοντες Soph. 222 c; κατὰ πάντα τρόπον, auf alle Weise, Xen. An. 6, 4, 30; κατὰ πολλοὺς τρόπους, auf viele Arten, Cyr. 8, 1, 46. – Aehnl. τὸ ἐμὸν δέος οὐκ ἔστι κατ' ἄνϑρωπον, ist nicht menschlich, Plat. Phil. 12 c; οὐ κατὰ χρυσίον δοκεῖ σοι εἶναι Conv. 112 c; τὸ καϑ' ἡλικίαν, dem Alter angemessen, Arist. eth. 8, 12. – Bes. ὁ κόμπος οὐ κατ' ἄνϑρωπον φρονεῖ, Aesch. Spt. 407, wie λέγω κατ' ἄνδρα, μὴ ϑεὸν σέβειν ἐμέ, wie einen Menschen, nicht wie einen Gott, Ag. 899; ἃ δὴ κατ' ἄνδρα γίγνεται νεανίαν Eur. I. A. 938; u. beim comparat., wenn eine Sache in ihrem Verhältniß zu einer andern betrachtet u. dem Grade nach damit verglichen wird, das lat. quam pro, μεῖζον ἢ κατ' ἄνϑρωπον νοσεῖς, du leidest an übermenschlicher Krankheit, du leidest übermenschlich Großes, Soph. O. C. 604; τοὔργον τόδε μεῖζον ἀνήκει ἢ κατ' ἐμὰν ῥώμαν, es geht über meine Kraft, Tr. 1025; φρονείτω μεῖζον ἢ κατ' ἄνδρα, stolzere Gedanken hegen, als sich für einen Menschen ziemt, Ant. 764; ὅστις μὴ κατ' ἄνϑρωπον φρονεῖ Ai. 748; δοκεῖ μοι ἀμείνων ἢ κατὰ τοὺς περὶ Λυσίαν εἶναι λόγους Plat. Phaedr. 279 a, vgl. Phaed. 94 e; ταῦτα ἴσως μείζω ἐστὶν ἢ κατ' ἐμὲ καὶ σὲ ἐξευρεῖν Crat. 392 e, es geht über unsere Kräfte, ist im Vergleich mit unserer Kraft zu groß, ist zu groß, als daß wir es ausfindig machen könnten; μείζω ἢ κατ' ἄνϑρωπον Rep. II, 359 d; μείζω ἢ κατὰ δάκρυα πεπονϑότες ἤδη, mehr als daß es hinreichend beweint werden könnte, Thuc. 7, 75; πλείω ἤ κατὰ τὸ ἡμέτερον πλῆϑος Xen. Cyr. 4, 5, 40; τίς κρείττων ἢ κατ' ἄνϑρωπον; 8, 7, 2; μεῖζον φορτίον ἢ καϑ' ἑαυτὸν ἀράμενον, eine größere Last als er tragen kann, Dem. 11, 14; εἰ δέ τῳ δοκῶ μείζονας ἢ κατ' ἐμαυτὸν λέγειν λόγους 13, 18; πολλὰ κἀγαϑὰ ὑμᾶς εἰργασμένοι οὐ κατὰ τὰς Μειδίου λειτουργίας 21, 169, nicht so geringfügig wie die Leistungen des Midias; so Sp., wie Pol. τολμηρότερον ἢ κατὰ τὴν ἡλικίαν, als man es von seinem Alter erwarten sollte, 5, 18, 7, vgl. 1, 8, 5. – 8) Allgemeiner, in Rücksicht auf, σὺ δὲ ἀνὴρ καϑ' ἡμᾶς ἐσϑλὸς ὢν ἐπίστασο Soph. Ai. 1878; οὐκ ἔχω εἶπαι κατὰ τὴν Ἀμφιάρεω ἀπόκρισιν Her. 1, 49, wie κατὰ τὴν τροφὴν τῶν παίδων τοσαῦτα ἔλεγον, in Beziehung auf, über die Ernährung, 2, 3; κατὰ μὲν τὸν κρητῆρα οὕτως εἶχε, so verhielt es sich; καϑ' ὃ ἡδέα ἐστίν, ἆρα κατὰ τοῦτο οὐκ ἀγαϑά, ist es in der Beziehung, wo es angenehm ist, nicht gut, Plat. Prot. 351 c; κατὰ τί; inwiefern? 335 d; καϑ' ὅσον, insoweit, 351 c; καϑ' ὅ τι, insofern, daß, Polit. 298 c; auch mit pleonastischem εἶναι, ἐγὼ τούτοις κατὰ τοῦτο εἶναι οὐ ξυμφέρομαι Prot. 317 a; κατά τι, in irgend einer Rücksicht, in irgend einem Stücke, κατὰ πάντα, in allen Stücken; τὸ κατὰ τοῦτον εἶναι Xen. An. 1, 6, 9, in Beziehung auf diesen, was ihn anbelangt. – Dah. dient es oft zur bloßen Umschreibung, die ausdrücklicher als das bloße Nomen od. ein Genitiv an alle einzelnen Beziehungen erinnern soll, τὰ κατὰ τὸν πόλεμον, der Krieg und Alles, was ihn betrifft; τὰ κατὰ τὴν πόλιν, Alles was den Staat betrifft, das Verhältniß, die Lage des Staates; λάχη τὰ κατ' ἀνϑρώπους Aesch. Eum. 300, = ἀνϑρώπων; πάντα τὰ κατ' ἀνϑρώπους, alle menschlichen Verhältnisse, alles Menschliche, 840; τὰ κατὰ τὴν μουσικὴν πάντα Plat. Gorg. 474 a; τῶν κατὰ τὸ σῶμα ἐπιϑυμιῶν, die sich auf den Körper beziehen, die leiblichen, Phaed. 82 c; τὰ καϑ' ὑμᾶς ἐλλείμματα, Fehler von eurer Seite, eure Versehen, Dem. 2, 27; τῷ καϑ' ἑαυτὸν φόβῳ, durch Furcht vor ihm, die er einflößt, 19, 2; τὰ καϑ' ἡμᾶς καλῶς ἔχει, unsere Sachen stehen gut, Xen. Cyr. 7, 1, 16. Von Sp. wird dies noch weiter ausgedehnt, τούτῳ τὸ κατὰ τὸν στόλον ἐνεχείρισεν, er trug ihm den Zug, Alles, was dazu gehörte, auf, Pol. 1, 56, 1, öfter; ὁ κατὰ τὰς ἀρχαιρεσίας χρόνος, die Zeit der Comitien, 1, 52, 2; sogar ἡ κατὰ τὸν ἥλιον ἀνατολή, πορεία, Aufgang, Lauf der Sonne, 3, 113, 1. 9, 15, 6; αἱ κατὰ τὸν Φίλιππον εὐεργεσίαι, des Philipp, 2, 48, 2; ἡ καϑ' Ἡρόδοτον ἱστορία, die Geschichte des Herodot, D. Sic., u. a. Sp. – Manche Umschreibungen der Art sind ganz adverbial geworden u. bei den einzelnen Substantiven bemerkt, κατ' ἰσχύν, kräftig, Aesch. Prom. 212, κατὰ σκότον, im Finstern, heimlich, Soph. Phil. 574, κατ' ὀρϑόν, gerade, recht, O. R. 88, κατ' ὀργήν, erzürnt, Tr. 929, καϑ' ὁρμὴν δρᾶν, eifrig, Phil. 562, καϑ' ἡσυχίαν, ruhig, κατὰ τάχος, eilig, κατὰ κράτος, mit Gewalt, wie κατὰ τὸ ἰσχυρόν, Her. 9, 2, κατὰ πόδα, sogleich, Xen. Hell. 2, 1, 20, κατὰ μέρος, abwechselnd, κατὰ φύσιν, naturgemäß, natürlich, κατὰ τύχην, zufällig, κατὰ μικρόν, κατ' ὀλίγον, allmälig, nach u. nach, κατὰ πολύ, bei weitem, u. ä.
Κατά erleidet bei Dichtern die Anastrophe, wenn es dem Casus, den es regiert, nachsteht, wie Ἀτρειδῶν κάτα, Soph. Ai. 295. 948; auch in tmesi, wenn es dem zugehörigen Verbum nachsteht, wird κάτα geschrieben, ὅτ' ἂν εὐφροσύνη μὲν ἔχῃ κάτα δῆμον, Od. 9, 6 Il. 17, 91.
Bei Dichtern, bes. den älteren Epikern, lautet das Wort auch vor Consonanten κάτ u. erleidet dann Assimilationen, so daß nicht bloß in Zusammensetzungen κάββαλε, κακκείοντες, κάλλιπε, καῤῥέζουσα, κατϑανεῖν geschrieben wird, sondern auch καγγόνυ, καδδέ, καδδύναμιν, für κὰγ γόνυ, κὰδ δέ, κὰδ δύναμιν, u. eben so κακκεφαλῆς, καμμέν u. καμμέσον, καννόμον, καππεδίον, καπφάλαρα, κάῤῥα, καττάδε, καττόν, die sämmtlich besser getrennt geschrieben werden, aber an ihrer Stelle aufgeführt sind. Vor στ u. σχ fällt auch τ aus, in καστορνῦσα, κάσχεϑε. – In καταιβάτης u. ä. hat sich die alte gedehnte Form καταί erhalten.
In der Zusammensetzung bedeutet es – 1) von oben herab, herunter, darauf, am Boden, καταβαίνω, καταβάλλω, καταπίπτω, κατάκειμαι. – 2) entgegen, gegen an, κατᾴδω, καταβοάω, u. bes. eine feindliche Thätigkeit, ein nachtheiliges Einwirken, καταγιγνώσκω, κατηγορέω, καταψηφίζομαι, ver-, miß-. – 3) Verstärkung des ursprünglichen Begriffes, er-, zer-, ver-, κατακόπτω, καταφαγεῖν, κατακτείνω, auch adj., κατάδηλος. – 4) zuweilen giebt es auch einem intr. Verbum transitive Bdtg, καταϑρηνέω, beweinen, beklagen.
-
13 ἀλλοτριόω
A estrange from: c. gen., deprive, ; τοὺς ἠλλοτριωκότας ἑαυτοὺς ἀπὸ τῆς λῃτουργίας those who have withdrawn themselves from.., D.51.17.2 c. dat. pers., make hostile to another,τὴν χώραν τοῖς πολεμίοις X.Cyr.6.1.16
:—[voice] Pass., become estranged, be made enemy,τινί Th.8.73
;πρὸς τὴν αἴρεσιν Vit.Philonid.p.12C.
; πρός τι to be prejudiced against thing, D.H.Th.27; disguise oneself from, Ge. 42.7; πρὸς τὰ καίοντα to be inaccessible to cautery, Antyll. ap. Orib.10.22.4.4 [voice] Pass., to be alienated from one's natural condition, Pl.Ti. 64e.5 [voice] Pass., also of things, to be alienated, fall into other hands,ἀλλοτριοῦται ἡ ἀρχή Hdt.1.120
, cf. D.18.88.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀλλοτριόω
-
14 ὅς
ὅς [(A)], ἥ, ὅ, gen. οὗ, ἧς, οὗ, etc. ; dat. pl. οἷς, αἷς, οἷς, etc.: [dialect] Ep. forms, gen. ὅου (prob. replacing Οο) in the phrasesAὅου κλέος οὔ ποτ' ὀλεῖται Il.2.325
, h.Ap. 156 ;ὅου κράτος ἐστὶ μέγιστον Od.1.70
(elsewh.οὗ Il. 7.325
, al., never οἷο); fem.ἕης Il.16.208
(perh. imitation of ὅου; elsewh. onlyἧς 5.265
, al.); dat. pl. οἷς, οἷσι, ᾗς, ᾗσι (never αἷς or αἷσι in Hom.):—Pron. used,A as demonstr. by the side of οὗτος, ὅδε, and the Art. ὁ, ἡ, τό : in post-Homeric Gr. this use survived only in a few special phrases.B as a Relat. by the side of the Art. ὅ, ἥ, τό (v. ὁ, ἡ, τό, c):—this demonstr. and Relat. Pron. must not be confounded with the Possess. ὅς, ἥ, ὅν. (With Gr. Relat. ὅς, ἥ, ὅ cf. Skt. Relat. yas, yā, yad, Lith. jis, ji (he, she), Oslav. i, ja, je (he, she, it).)I Homeric usage: this form only occurs in the nom. masc. and neut. ὅς, ὅ, and perh. nom. fem. ἥ and nom. pl. οἵ, the other cases being supplied by ὁ, ἡ, τό ([etym.] ὅ, ἡ, τό); most codd. have ἥ in Il.17.551, Od. 24.255, al., and this (as also οἵ ) can be referred equally to either (on the accent v. ὁ, ἡ, τό): with γάρ orκαί, ὃς γὰρ δεύτατος ἦλθεν 1.286
;ἀλλὰ καὶ ὃς δείδοικε Il.21.198
;ὃ γὰρ γέρας ἐστὶ θανόντων Od.24.190
, Il.23.9, cf. 12.344 : freq. used emphatically in apodosi, mostly with οὐδέ or μηδέ before it,μηδ' ὅν τινα γαστέρι μήτηρ κοῦρον ἐόντα φέροι, μηδ' ὃς φύγοι Il.6.59
, cf. 7.160, Od.4.653 : after a part., εἰς ἕτερον γάρ τίς τε ἰδών.., ὃς σπεύδει (for ὅστις ἂν ἴδῃ, ὃς σπεύδει) Hes.Op.22.II in later Gr. this usage remained in a few forms:1 at the beginning of a clause, καὶ ὅς and he, Hdt.7.18, X.Smp.1.15, Pl. Phd. 118, Prt. 310d ; καὶ ἥ and she, καὶ οἵ and they, Hdt.8.56,87, Pl. Smp. 201e, X.An.7.6.4.4 in oppositions, where it sts. answers to the Art.,Λέριοι κακοί· οὐχ ὁ μέν, ὃς δ' οὔ.. Phoc.1
;ὃς μὲν.., ὃ δὲ.. Mosch.3.76
;ὃ μὲν.., ὃς δὲ.., ὃ δὲ.., ὃς δὲ.. Bion 1.81
; soτῷ μὲν.., ᾧ δὲ.., ᾧ δὲ.. AP6.187
(Alph.); ὃ μὲν.., ὃ δὲ.., ὃ δὲ.. (neut.) Ev.Matt.13.8 ;ἂ μὲν.., ἃ δὲ.. Heraclit.102
, Archyt. ap. Stob.3.1.110 ;ὧν μὲν.., ὧν δὲ.. Philem.99
;πόλεις ἃς μὲν.., ἃς δὲ.. D.18.71
(as v. l.): so in [dialect] Dor. dat. fem. as Adv.,ᾇ μὲν.., ᾇ δὲ.. Tab.Heracl.1.81
;ἐφ' ὧν μὲν.., ἐφ' ὧν δὲ.. Arist.EN 1109a1
: very freq. in late Prose, Arr.Epict.3.25.1, etc.: also answering to other Prons.,ἑτέρων.., ὧν δὲ.. Philem.31.6
;ἐφ' ᾧ μὲν.., ἐπὶ θατέρῳ δὲ.. Arist. HA 564a21
, etc.B RELAT. PRON., who, which.—By the side of the simple Relat., ὅς, ἥ, ὅ (in Hom. also ὁ, ἡ, τό), we find in common use the compd. forms ὅστε, ὅστις and ὅτις, ὅσπερ and ὅπερ, ὅς γε (q. v.).0-0USAGE of the Relat. Pron. (the foll. remarks apply to ὅς γε, ὅσπερ, ὅστε, ὅστις, as well as to ὅς, and to ὁ, ἡ, τό as relat.):I in respect of CONCORD.—Prop. it agrees in gender and number with the Noun or Pron. in the antec. clause.—But this rule admits of many exceptions:1 the Relat. mayagree with the gender implied, not expressed, in the antec.,φίλον θάλος, ὃν τέκον αὐτή Il.22.87
;τέκνων, οὓς ἤγαγε E.Supp.12
: so after collective Nouns, the Relat. is freq. put in pl. in the gender implied in the Noun,λαόν.., οὕς.. Il.16.369
; στρατιάν.. τοιαύτην.., οἵ τινες.., τὸ ναυτικόν, οἵ.., Th.6.91,3.4 ;πλήθει, οἵπερ.. Pl.Phdr. 260a
; esp. after the names of countries or cities, Τηλέπυλον Λαιστρυγονίην ἀφίκανεν, οἳ.. (i. e. to Telepylos of the Laestrygonians, who..) Od.23.319 ;τὰς Ἀθήνας, οἵ γε.. Hdt.7.8
.β' ; Μέγαρα.., οὓς.. Th.6.94
: it also may agree with the Noun or Pron. implied in an Adj., Θηβαίας ἐπισκοποῦντ' ἀγυιάς, τάν.. the streets of Thebes, which.., S.Ant. 1137 (lyr.); τοὺς Ἡρακλείους παῖδας, ὃς.. the children of Heracles, who.., E.HF 157;τῆς ἐμῆς ἐπεισόδου, ὅν..
of me whom..,S.
OC 731; τὸν ἥμισύν ἐστ' ἀτελὴς τοῦ χρόνου· εἶθ' ἧς πᾶσι μέτεστι.., where ἧς agrees with ἀτελείας implied in ἀτελής, D.20.8.2 when the antec. Noun in sg. implies a class, the Relat. is sts. in pl., ἦ μάλα τις θεὸς ἔνδον, οἳ.. ἔχουσιν (for τις θεῶν, οἵ.. ) Od.19.40 ;κῆτος, ἃ μυρία βόσκει.. Ἀμφιτρίτη
one of the thousands, which..,12.97
;αὐτουργός, οἵπερ..
one of those who..,E.
Or. 920: rare in Prose,ἀνὴρ καλός τε κἀγαθός, ἐν οἷς οὐδαμοῦ σὺ φανήσει γεγονώς D.18.310
, cf. Lys.1.32.3 reversely, the sg. Relat. may follow a pl. antec., where the relat. clause refers to each individual ; but in this case ὅστις or ὃς ἄν is mostly used, ἀνθρώπους τίνυσθον, ὅ τις κ' ἐπίορκον ὀμόσσῃ, for ἀνθρώπων τινά, ὅς κε.., Il.3.279 ; πάντα.., ὅ τι νοοίης, i.e. anything which.., Ar.Nu. 1381 : rarely ὅς alone, τὰ λίνεα [ ὅπλα], τοῦ τάλαντον ὁ πῆχυς εἷλκε a cubit's length where of.., Hdt.7.36.4 the Relat. is sts. in the neut., agreeing rather with the notion implied in the antec. than with the Noun itself, διὰ τὴν πλεονεξίαν, ὃ πᾶσα φύσις διώκειν πέφυκεν for profit's sake—a thing which.., Pl.R. 359c, cf. Lg. 849d;τοὺς Φωκέας, ὃ σιωπᾶν εἰκὸς ἦν
a name which..,D.
19.44 ; γυναῖκας, ἐφ' ὅπερ.. women, for dealings with whom, E.Ba. 454.5 with Verbs of naming, the Relat. freq. agrees with the name added as a predicate, rather than with the antec.,ξίφος, τὸν ἀκινάκην καλέουσι Hdt.7.54
;τὴν ἄκρην, αἳ καλεῦνται Κληΐδες Id.5.108
, cf. 2.17, 124, etc.II in respect of CONSTRUCTION.—Prop., the Relat. is governed by the Noun or Verb in its own clause.—But it is freq. thrown by attraction into the case of the antec. (prob. not in Hom., ἧς in Il.5.265, cf. 23.649, can be expld. otherwise), ἀπὸ παιδεύσιος, τῆς ἐπεπαίδευτο (for τῇ or τήν) Hdt.4.78; freq. in [dialect] Att., Th.7.21, etc.: esp. where a Demonstr. Pron. is unexpressed, while the Relat. takes its case, οὐδὲν ὧν λέγω (for οὐδὲν τούτων ἃ λ.) S.El. 1048, 1220, etc.; ξὺν ᾧπερ εἶχον οἰκετῶν (for ξὺν τούτῳ ὅνπερ) Id.OC 334 ; ἀνθ' ὧν ἂν ἐμοὶ δανείσῃς (for ἀντὶ τούτων ἅ.. ) X.Cyr.3.1.34 ; πρὸς οἷς ἐκτήσαντο (for πρὸς τούτοις ἅ.. ) Pl.Grg. 519a, etc.: the Demonstr. Pron. sts follows,ἀφ' ὧν ἐγένεσθε ἀγαθοί, ἀπὸ τούτων ὠφελεῖσθαι Th.3.64
, cf. D.8.23,26.—This attraction is rare, exc. when the acc. passes into the gen. or dat. (v. supr.): sts. nom. is so attracted, οὐδὲν εἰδότες τῶν ἦν (for τούτων ἃ ἦν) Hdt.1.78; ἀφ' ὧν παρεσκεύασται (for ἀπὸ τούτων ἃ π.) Th.7.67: also dat., ὧν ἐγὼ ἐντετύχηκα οὐδείς (for τούτων οἷς.. ) Pl.Grg. 509a.b reversely the antec. passes into the case of the Relat., φυλακὰς δ' ἃς εἴρεαι.., οὔτις (for φυλακῶν.. οὔτις) Il.10.416; τὰς στήλας, τὰς ἵστα, αἱ πλεῦνες.. (for τῶν στηλῶν.. αἱ πλεῦνες) Hdt.2.106: so also when the Noun follows the Relat. clause, it may be put in apposition with the Relat.,Κύκλωπος κεχόλωται, ὃν ὀφθαλμοῦ ἀλάωσεν, ἀντίθεον Πολύφημον Od.1.69
, cf. 4.11, Il.3.123, A.Th. 553, E.Hec. 771, 986, Hipp. 101, etc.2 the Demonstr. Pron. or the Noun with an Art. is sts. transferred to the Relat. clause, Ἰνδὸν ποταμόν, ὃς κροκοδείλους δεύτερος οὗτος.. παρέχεται the river Indus, being the second river which.., Hdt.4.44;σφραγῖδα.., ἣν ἐπὶ δέλτῳ τήνδε κομίζεις E.IA 156
(anap.);φοβούμεθα δέ γε.. δόξαν.., ὃν δὴ καὶ καλοῦμεν τὸν φόβον ἡμεῖς γε αἰσχύνην Pl.Lg. 647a
.3 the Relat. in all cases may govern a partit. gen., ἀθανάτων ὅς τίς σε.. any one of the immortals who.., Od.15.35, cf. 25,5.448, etc.;οἳ.. τῶν ἀστῶν Hdt.7.170
;οὓς.. βαρβάρων A.Pers. 475
;ᾧ.. τῶν ἡνιόχων Pl. Phdr. 247b
: freq. in neut., ἐς ὃ δυνάμιος to what a height of power, Hdt.7.50 ; οἶσθ' οὖν ὃ κάμνει τοῦ λόγου; what part of thy speech, E. Ion 363; ᾧπερ τῆς τέχνης ἐπίστευον in which particular of their art.., Th. 7.36 ; τὰ μακρὰ τείχη, ἃ σφῶν.. εἶχον which portion of their territory, Id.4.109, etc.: rarely in such forms as ἕξουσι δ' ἣν λάβωσιν ἐν ταφῇ χθονός (for ὃ χθονός) A.Th. 819 ( χθόνα cj. Brunck).III in respect of the Moods which follow the Relat.:1 when the Relat. is equivalent to καί + demonstr. (ὅς = and he..) any mood may follow which may be found in independent clauses: ἦλθε τὸ ναυτικὸν τὸ τῶν βαρβάρων, ὃ τίς οὐκ ἂν ἰδὼν ἐφοβήθη; Lys.2.34 ;ὁ δ' εἰς τὸ σῶφρον ἐπ' ἀρετήν τ' ἄγων ἔρως ζηλωτὸς ἀνθρώποισιν· ὧν εἴην ἐγώ E.Fr. 672
;ἐλπίς, ᾗ μόνῃ σωθεῖμεν ἄν Id.Hel. 815
; εἰς καλὸν ἡμῖν Ἄνυτος ὅδε παρεκαθέζετο, ᾧ μεταδῶμεν τῆς σκέψεως to whom let us.., Pl.Men. 89e ; ὃν ὑμεῖς.. νομίσατε which I would have you think.., Lys.19.61: so the inf. in orat. obliq., ἔτι δὲ.. προσετίθει χρήματα οὐκ ὀλίγα, οἷς χρήσεσθαι αὐτούς (sc. ἔφη) Th.2.13: for the inf. after ἐφ' ᾧ τε, v. ἐπί B. 111.3.2 after ὅς, ὅστις, = whoever, in collective hypothetical sense (= if A + if B + if C..), the same moods are used as after εἰ:a [tense] pres. ind.,τῷδ' ἔφες ἀνδρὶ βέλος.. ὅς τις ὅδε κρατέει Il.5.175
;κλῦθι, ἄναξ, ὅτις ἐσσί Od.5.445
; δουληΐην.., ἥτις ἐστί (as we say) whatever it is, Hdt.6.12 ; ὅ τι ἀνὴρ καὶ γυνή ἐστι πλὴν παιδίων all that are man and woman, Id.2.60 ;Ζεύς, ὅστις ποτ' ἐστίν A.Ag. 160
(lyr.): also afterὅς, ἐχθρὸς γάρ μοι κεῖνος.. ὃς πενίῃ εἴκων ἀπατήλια βάζει Od.14.157
, etc.b subj. with ἄν ([etym.] κεν) or, in poetry, without ἄν:ξυνίει ἔπος ὅττι κεν εἴπω 19.378
;οὐ δηναιὸς ὃς ἀθανάτοισι μάχηται Il.5.407
:—in such cases the opt. is used after secondary tenses,Τρῶας ἄμυνε νεῶν, ὅς τις φέροι ἀκάματον πῦρ 15.731
, cf. Hes.Sc. 480 ;πάντας ἑξῆς, ὅτῳ ἐντύχοιεν,.. κτείνοντες Th.7.29
, cf. Pl.Ap. 21a, etc.c sts. opt. without ἄν after a primary tense,ὃν πόλις στήσειε, τοῦδε χρὴ κλύειν S.Ant. 666
; after an opt., .IV peculiar Idioms:1 in Homer and correct writers, when two coordinate Relat. clauses were joined by καί or δέ, the Relat. Pron. was freq. replaced in the second clause by the demonstr. even though the case was changed, ἄνδρα.., ὃς μέγα πάντων Ἀργείων κρατέει καί οἱ πείθονται Ἀχαιοί (for καὶ ᾧ) Il.1.78 ; ὅου κράτος ἐστὶ μέγιστον.. · Θόωσα δέ μιν τέκε νύμφη (for ὃν τέκε) Od.1.70, cf. 14.85, etc. ; and this sts. even without the demonstr. being expressed, δοίη δ' ᾧ κ' ἐθέλοι καί οἱ κεχαρισμένος ἔλθοι (for καὶ ὅς οἱ) 2.54, cf. 114 ; οὕς κεν ἐΰ γνοίην καί τ' οὔνομα μυθησαίμην (for καὶ ὧν) Il.3.235 ; ᾗ χαλκὸς μὲν ὑπέστρωται, χαλκὸν δ' ἐπίεσται (nom. supplied) Orac. ap. Hdt.1.47 ;ἃς ἐπιστήμας μὲν προσείπομεν.., δέονται δὲ ὀνόματος ἄλλου Pl.R. 533d
.2 the neut. of the Relat. is used in [dialect] Att. to introduce a clause qualifying the whole of the principal clause which follows: the latter clause is commonly introduced by γάρ, ὅτι, εἰ, ἐπειδή, etc.,ὃ δὲ δεινότατόν γ' ἐστὶν ἁπάντων, ὁ Ζεὺς γὰρ.. ἕστηκεν κτλ. Ar.Av. 514
, cf. D.19.211, etc.;ὃ δὲ πάντων σχετλιώτατον, εἰ.. βουλευσόμεθα Isoc.6.56
;ὃ μὲν πάντων θαυμαστότατον ἀκοῦσαι, ὅτι.. Pl. R. 491b
, cf.Ap. 18c: also without any Conj.,ὃ δὲ πάντων δεινότατόν ἐστι, τοιοῦτος ὢν κτλ. And.4.16
;ὃ δ' ἠπάτα σε πλεῖστον.., ηὔχεις κτλ. E.El. 938
: c. inf.,ὃ δὲ πάντων δεινότατον, τὴν ἀδελφὴν ὑποδέξασθαι Lys.19.33
(but ὑποδέξασθαι < δεῖ> is prob. cj.), etc.:—so also the neut. pl. ἅ may mean with reference to that which, ἃ δ'.. ἐστί σοι λελεγμένα, πᾶν κέρδος ἡγοῦ.. as to what has been said.., E.Med. 453, cf. Hdt.3.81, S.OT 216, Ar.Eq. 512, etc.3 in many instances the Gr. Relat. must be resolved into a Conj. and Pron., θαυμαστὸν ποιεῖς, ὃς ἡμῖν οὐδὲν δίδως (= ὅτι σὺ) X.Mem.2.7.13, cf. Lys.7.23 codd., Pl.Smp. 204b, etc.: very freq. in conditional clauses, for εἴ orἐάν τις, βέλτερον ὃς... προφύγῃ κακόν, ἠὲ ἁλώῃ Il.14.81
, cf. Hes.Op. 327 ;συμφορὰ δ', ὃς ἂν τύχῃ κακῆς γυναικός E.Fr. 1056
;τὸ δ' εὐτυχές, οἳ ἂν.. λάχωσι κτλ. Th.2.44
;τὸ καλῶς ἄρξαι τοῦτ' εἶναι, ὃς ἂν τὴν πατρίδα ὠφελήσῃ Id.6.14
.4 the Relat. freq. stands where we should use a final Conj. or the inf., ἄγγελον ἧκαν, ὃς ἀγγείλειε sent a messenger to tell.., Od. 15.458 ;κλητοὺς ὀτρύνομεν, οἵ κε τάχιστα ἔλθωσ'
that they may..,Il.
9.165 : and freq. with [tense] fut. ind., πρέσβεις ἄγουσα, οἵπερ φράσουσι (v.l. φράσωσι) to tell.., Th.7.25 ;πέμψον τιν', ὅστις σημανεῖ E.IT 1209
(troch.), cf. X.HG2.3.2, Mem.2.1.14: so with [tense] fut. opt.,ὀργάνου, ᾧ τὴν τροφὴν δέξοιτο Pl.Ti. 33c
: also for ὥστε, after οὕτω, ὧδε, etc., οὐκ ἔστιν οὕτω μῶρος, ὃς θανεῖν ἐρᾷ (for ὥστε ἐρᾶν) S.Ant. 220, cf. Hdt.4.52, E.Alc. 198, Ar.Ach. 737, etc.5 ὅς is freq. used where we should expect οἷος, as μαθὼν ὃς εἶ φύσιν what thou art, S.Aj. 1259, cf. E.Alc. 640, Pl. Euthd. 283d, etc.6 ὅς is sts. = ὅστις or τις in indirect clauses,γνώσῃ.. ὅς.. ἡγεμόνων κακὸς ἠδ' ὅς κ' ἐσθλὸς ἔῃσι Il.2.365
(perh. felt as Relat.); ὃς ἦν ὁ ἀναδέξας, οὐκ ἔχω εἰπεῖν I cannot tell who it was that.., Hdt.6.124 ;γενομένης λέσχης ὃς γένοιτο.. ἄριστος Id.9.71
(in 4.131,6.37,7.37, τί θέλει ([etym.] θέλοι ) has been conjectured for τὸ of the Mss.); so in [dialect] Att.,ἐγῷδ' ὅς ἐστι, Κλεισθένης ὁ Σιβυρτίου Ar.Ach. 118
, cf. 442, Av. 804, Pl.59, 369, S.OT 1068, OC 1171 ;πέμπει πρὸς τὸν Κῦρον, εἰπὼν ὃς ἦν X.Cyr.6.1.46
, cf. D.52.7;δηλώσας ὃς ἦν Arist.Po. 1452a26
;γράψας παρ' οὗ κομιούμεθα PCair.Zen.150.11
(iii B. C.).b later ὅς = τίς even in direct questions, ἐφ' ὃ πάρει ; Ev.Matt.26.50 ; ἣν δοκεῖς; Arr.Epict.4.1.120 (both dub.).7 in exclamations,ὦ Ἡράκλεις, ἃ πέπονθα Men.Epit. 146
. 0-1A a. the Relat. Pron. joined with Particles or Conjs.:I ὅς γε, v. ὅσγε.II ὃς δή, v. δή 11.2 ; ὃν δήποτε τρόπον in some way or other, Arist.Metaph. 1090a6 ; ὁδήποτε, ἁδήποτε, anything or things whatever, Id.EN 1167a35, 1164a25 ; [full] ὁσδηποτοῦν, Euc.Phaen.p.10 M., Dsc.5.10, Jul.Or.1.18c, IG22.1121.30 (iv A. D.); [full] ὁσδηποτεοῦν, IGRom. 4.915 (Cibyra, i A. D.), IG22.1368.133 (ii A. D.); [full] ὁσδητισοῦν (in [dialect] Boeot. form ὁσδειτισῶν), ib.7.3081.5 (Lebad.) ; [full] ὁσποτοῦν, Dicaearch.2.4.III ὃς καί, v. καί B. 6; but καὶ ὅς and who (which), D.23.68.2 , called also Ph., Wilcken Chr.11 A52 (ii B. C.), etc.: for nom. sg. masc. v. καί B. 2.2 ὅς κε is also used so as to contain the antec. in itself, much like εἴ τις as νεμεσσῶμαί γε μὲν οὐδὲν κλαίειν, ὅς κε θάνῃσι I am not wroth that men should weep for whoever be dead, Od.4.196: ὅστις is also used in this way, cf.ὅστις 1
.V ὅσπερ, ὅστε, ὅστις, v. sub vocc. 0-2A b. abs. usages of certain Cases of the Relat. Pron.:I gen. sg. οὗ, of Place,1 like ὅπου, where, A.Pers. 486, S.OC 158 (lyr.), etc.; , v.l. in Pl.Phdr. 248b, etc.; , S. Aj. 1237, OC77, etc.; also of circumstances,οὗ γὰρ τοιούτων δεῖ, τοιοῦτός εἰμ' ἐγώ Id.Ph. 1049
;εἰ γένοιο οὗ νῦν εἰμί Pl.Smp. 194a
, etc.; in some places,E.
Or. 638 ;οὗ μέν.., οὗ δέ..
in some places.., in others..,Arist.
Oec. 1345b34 : c. gen., οὐκ εἶδεν οὗ γῆς εἰσέδυ in what part of the earth, E.IA[ 1583];ἐννοεῖς οὗ ἐστὶ.. τοῦ ἀναμιμνήσκεσθαι Pl.Men. 84a
;συνιδὼν οὗ κακῶν ἦν Luc.Tox.17
.2 in pregnant phrases, μικρὸν προϊόντες..,οὗ ἡ μάχη ἐγένετο (for ἐκεῖσε οὗ) X.An.2.1.6 ; soοὗπερ προσβεβοηθήκει Th.2.86
, cf. 1.134 ; ἀπιὼν ἐκ τῆς πόλεως, οὗ κατέφυγε (for οἷ κατέφυγε καὶ οὗ ἦν) X.Cyr.5.4.14 (dub. l.);ἐπειδὰν ἱζήσωμεν οὗ ἄγεις Philostr.Her.Prooem.13
: in later Gr. οὗ was used simply for οἷ, οὗπερ ἂν ἔλθῃ Tim069, cf. Ev.Luc.10.1, etc.: but in early writers this is f. l., as in D.21.74, etc.II dat. fem. ᾗ, [dialect] Dor. ᾇ, of Place, where, or Manner, as, v. ᾗ.2 old abl. (?) ὧ, in [dialect] Dor. (cf. ϝοίκω), τηνῶθε καθεῖλον, ὧ ( whence)μ' ἐκέλευ καθελεῖν τυ Theoc.3.11
;ἐν τᾷ πόλι, ὧ κ' ᾖ, καρῡξαι ἐν τἀγορᾷ IG9(1).334.21
([dialect] Locr., v B. C.).IV acc. sg. neut. ὅ, very freq. = ὅτι, that, how that, , al.; and so also, because, ,al.2 in [dialect] Att. ὅ, for which reason, E.Hec.13, Ph. 155, 263, Ar.Ec. 338: also acc. neut. pl. ἅ in this sense, S.Tr. 137 (lyr.), Isoc.8.122.3 whereas, Th.2.40,3.12, Ep.Rom.6.10, Ep.Gal.2.20.VI ἐφ' ᾧ, v. ἐπί B. 111.3.------------------------------------ὅς [(B)], ἥ, ὅν (not ὅ, v. Il.1.609,21.305, Od.11.515), gen.Aοἷο Il.3.333
, Od.1.330, al.,οὗ 23.150
, al. ; Cret. [full] ϝός Leg.Gort.1.18,al., SIG 1183 ; so in [dialect] Aeol., Sapph.Supp.1.6, Lyr.Adesp.32, cf. A.D.Pron. 107.11 :—POSSESS. PRON.:I of the 3 pers., his, her, put either before or after its Noun, ᾧ πενθερῷ, ὃν θυμόν, etc., Il.6.170, 202, etc. ;ἧς ἀρχῆς IG12.761
; πόσιος οὗ, πατέρι ᾧ, Od.23.150,3.39, etc.: sts. also with Art.,τὰ ἃ κῆλα Il.12.280
;τὰ ἃ δώματα Od.14.153
, etc.; also in Lyr., Pi.O.5.8, P.6.36 (elsewh. Pi. prefers ἑός), B.5.47: sts. in Trag., (lyr.); (iamb.);ἐκγόνοισιν οἷς E.Med. 955
(iamb.): with Art.,λιτῶν τῶν ὧν A.Th. 641
;ὅπλων τῶν ὧν S.Aj. 442
;τῶν ὧν τέκνων Id.Tr. 266
, cf. 525 (lyr.);τοῖς οἷσιν αὐτοῦ Id.OT 1248
: so in Cret. Prose,τὰ ϝὰ αὐτᾶς Leg.Gort. 2.46
; in Thgn.1009, ὧν αὐτοῦ κτεάνων is to be restd. for τῶν.. from IG12.499 ; once in Hdt.,γυναῖκα ἥν 1.205
; never in [dialect] Att. Prose.II of the 2 pers., for σός, thy, thine, Hes.Op. 381, AP7.539 (Pers.), Mosch.4.77(dub. in Hom., v. infr.); andIII of the I pers., for ἐμός, my, mine, Od.9.28,13.320, A.R.4.1015, 1036.—Signfs. II and III were denied for Homer by Aristarch., see esp. A.D.Pron.109.20 ; in Od.9.28 and 34 he (or at least A. D. l.c.) rendered ἧς γαίης and πατρίδος 'a man's own fatherland', and athetized Od.13.320: in Il.14.221, 264,16.36,19.174, al., φρεσὶ σῇσιν has better Ms. authority than φρεσὶν ᾗσιν; and in Od.15.542, cf. 1.402, δώμασι σοῖσιν than δώμασιν οἷσιν; v. ἑός. (Cogn. with Skt. σϝάς 'his (my, thy) own', Slav. stem. svo- (used of all 3 persons, as in Skt.): I.-E. swo- was related to I.-E. sewo-, v. ἑός.) -
15 εὐ-χερής
εὐ-χερής, ές, mit Leichtigkeit, geschickt handhabend, bes. tadelnd; leichtsinnig, unbeständig, Dem. 21, 103; καὶ παράβολος Plut. Arist. 2; a. Sp.; so εὐχερὴς ἀνήρ comic. bei Ath. II, 55 d; – leicht zu handhaben, zu behandeln, übh. leicht, εὐχερές ἐστι ταῠτα δαήμεναι Batrach. 63; πάντα ταῦτ' ἐν εὐχερεῖ ἔϑου, für etwas Leichtes erachten, d. i. verachten, Soph. Phil. 863; auch von Menschen, gutmüthig, nachgiebig, ὅρα σὺ μὴ νῦν μέν τις εὐχερὴς παρῇς 519; so oft tadelnd, τὸ εὐχερὲς τῶν ὀνομάτων καὶ μὴ δι' ἀκριβείας ἐξεταζόμενον, die Nachlässigkeit im Ausdruck, Plat. Theaet. 184 b; flink, schnell, Plat. Polit. 266 c; πολεμικῆς χρείας Pol. 4, 8, 9; – ζῷον πρὸς πᾶσαν τροφὴν εὐχερέστατον, das sich leicht an jede Nahrung gewöhnt, Arist. H. A. 8, 6; ϑάλασσα εὐχ. μεγάλαις ναυσίν, leicht zu befahren, App. B. C. 2, 84. – Adv. εὐχερῶς, leicht, schnell, καὶ εὐκόλως ἐξέπιε Plat. Phaed. 117 c; εὐχερῶς φέρειν, gelassen ertragen, z. B. τὴν ὠχρότητα Rep. V, 474 e, wie ὀνείδη Dem. 3, 20; εὐχερέστερον προςδέξεσϑαί τι Din. 1, 55; εὐχερῶς ἔχειν πρός τι, geneigt sein zu Etwas, Arist. Eth. 8, 9; Sp.
-
16 ἀν-ήκω
ἀν-ήκω, hinausgekommen sein, sich hinauserstrecken, anwachsen, τοῠδ' ἀνδρὸς τοὖργον τόδε μεῖζον ἀνήκει, vom Leiden des Herakles, Soph. Trach. 1014; bei Her. bes. εἴς τι, 7, 60; εἰς τοῠτο ϑράσεος ἀνήκει, εἰς τοσοῠτο εὐηϑείης, 7, 9. 16, so weit gekommen sein; πρόσω ἀρετῆς 7, 237; ἐς οὐδὲν ἀνήκει, es läuft auf nichts hinaus, 2, 104; γεωπεῖναι ἐς τὰ μέγιστα ἀνήκοντες, bis aufs Aeußerste arm an Land, 8, 111. Bei Xen. εἰς μεσόγαιαν ἀνήκει, erstreckt sich landeinwärts, An. 6, 4, 5; μέγιστον διάστημα D. Sic. 3, 15; übertr., τὰ πρὸς τὴν τροφὴν ἀνήκοντα, was sich auf den Unterhalt bezieht, dazu gehört, Pol. 2, 15 u. öfter; πρὸς ἐμὲ ανήκει τοῠτο, das trifft mich, 11, 5; λόγος εἰς τοὺς πρώτους πάλιν ἀνήκει, kehrt zurück, Plat. Theaet. 196 b.
-
17 ευχερης
21) легко склоняющийся, податливый(πρὸς ὀργήν Plut.)
2) уступчивый, сговорчивый (sc. ἄνθρωπος Arst.)ὅρα σὺ μέ νῦν τις εὐ. παρῇς Soph. — смотри, не проявляй теперь (чрезмерной) уступчивости
3) легко приспособляющийся, искусно использующий(τῆς πολεμικῆς χρείας Polyb.)
4) неразборчивый(πρὸς πᾶσαν τροφήν Arst.)
5) легкий, беззаботный(βίος Plat.)
6) искусный, ловкий(εὐ. χαὴ πανοῦργος φύσις Plut.)
7) распущенный, легкомысленный(μιαρὸς καὴ λίαν εὐ. Plut.)
8) легкий, доступный -
18 μεταβάλλω
A : [tense] aor. μετέβᾰλον:—throw into a different position, turn quickly or suddenly, Hom.only once, in tmesi,μετὰ νῶτα βαλών Il.8.94
;χαλεπῶς μ. δέμας E.Hipp. 204
(anap.), cf. Gal.15.556;μ. θοἰμάτιον ἐπιδεξιά Ar.
l.c.; μ. γῆν turn, i.e. plough, the earth, X.Oec.16.14;μετέβαλε Κύριος ἄνεμον ἐκ θαλάσσης LXX Ex. 10.19
; μ. ποταμόν change the course of a river, Jul.Or.3.126d.II turn about, change, alter,τὸ οὔνομα Hdt.1.57
;τὴν πολιτείαν Arist.Pol. 1292b21
; [οἱ Βρίγες] τὸ οὔνομα μετέβαλον [ἐς Φρύγας] Hdt.7.73;τὰς φυλὰς μετέβαλε [ὁ Κλεισθένης] ἐς ἄλλα οὐνόματα Id.5.68
;μ. μορφήν τινος εἰς ἀνδρὸς φύσιν E.Ba.54
; [τινὰ] ἐπὶ κακόν Ar.Th. 723
;ἐπὶ τὸ βέλτιον Pl.R. 381b
; μ. δίαιταν change one's way of life, Th.2.16; μ. ὕδατα drink different water, Hdt.8.117;ὀργὰς μ. E.Med. 121
(anap.);μ. τοὺς τρόπους Ar.Pl.36
, Eup.357.7;μ. τὸ ἔθος Th.1.123
; μ. εὔνοιαν lose it, ib. 77;μ. χώραν ἐκ χώρας Pl.Tht. 181c
: freq. with Adjs., etc., implying change, μ. ἄλλους τρόπους change and adopt other ways, E.IA 343 (troch.); μ. ἄλλας γραφάς ib. 363 (troch.);εἶδος καινὸν μουσικῆς μ. Pl. R. 424c
;πόλις ἄλλον ἐξ ἄλλου -βάλλουσα τύραννον Plu.Tim.1
; μ. ἀντὶ τοῦ ὁμο- ἀ-" Pl.Cra. 405d;ἐμαυτὸν ἄνω κάτω μετέβαλλον Id.Phd. 96b
;ἄνω καὶ κάτω τὰς δόξας μ. Id.R. 508d
: c. acc. cogn., πολλὰς μεταβολὰς.. μ. ὑδάτων καὶ σίτων ib. 404a.III intr., undergo a change,μ. ἐς εὐνομίην Hdt.1.65
, cf. Antipho 2.4.9;μ. εἰς ὀλιγαρχικὸν ἐκ τοῦ τιμοκρατικοῦ Pl.R. 553a
, etc.;μ. ἐπὶ τοὐναντίον Id.Plt. 270d
;ὅταν εἰς ἑτέραν -βάλῃ πολιτείαν ἡ πόλις Arist.Pol. 1276b14
, cf. 1301a20: impers., μεταβάλλει διὰ πλειόνων ζῴων changes run through a series of creatures, Thphr.HP2.4.4: c. gen. rei, come in exchange for or instead of,καιναὶ καινῶν μεταβάλλουσαι.. συντυχίαι E.Tr. 1118
.2 change one's course, μεταβαλὼν πρὸς Ἀθηναίους turning to the Athenians, Hdt.8.109: [tense] aor. part. μεταβαλών abs., instead, in turn, , cf. E. Ion 1614, Pl.Smp. 204e, Grg. 480e: also [tense] pres. part.μεταβάλλων Id.Tht. 166d
.B [voice] Med., turn round, shift a load,μεταβαλλόμενος τἀνάφορον Ar. Ra.8
;προβαλλομένους τὰ ὅπλα ἢ μεταβαλλομένους X.An.6.5.16
.b order to be paid, remit, POxy.1153.8 (i A. D.), 1419.5 (iii A. D.).II change what is one's own, μ. τὰ ἱμάτια change one's clothes, X.Mem.1.6.6;μ. τοὺς τρόπους Ar.V. 1461
(lyr.); μετεβάλλετ' ὀπωπάν changed her appearance, Erinn. in PSI9.1090.53 + 13 (p.xii).2 exchange, τίς μεταβάλοιτ' ἂν ὧδε σιγὰν λόγων; silence for words, S.El. 1261; [τὴν ἄσαρκον τροφὴν] ὑγείας καὶ ῥώμης μεταβαλέσθαι have given up asceticism in exchange for health and strength, Porph.Abst.1.2; barter, traffic in, ;μ. τὰ ἀλλότρια ἔργα Id.Sph. 223d
;μ. ἐν τῇ ἀγορᾷ X.Mem.3.7.6
, cf. D.S. 5.13.2 change one's purpose or mind, Hdt.5.75, SIG 22.20 (v B. C.), Act.Ap.28.6, etc.; change sides, Th.1.71, 8.90, X.HG 2.3.31;πρός τινα Axionic.6.10
.3 turn or wheel round,μ. ἐπ' ἀσπίδα X.Cyr.7.5.6
;τὸ δόρυ εἰς τοὔπισθεν μ. Id.Eq.8.10
: abs., turn about,μεταβαλλόμενος τοῖς ἔξω περιεστηκόσι λοιδορήσεται Aeschin. 3.207
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μεταβάλλω
-
19 πορίζω
A , 1101, Th.6.29, etc., lateπορίσω Artem.2.68
: [tense] aor. : [tense] pf. :— [voice] Med., [tense] fut. [dialect] Att.ποριοῦμαι D.35.41
: [tense] aor.ἐπορισάμην Ar.Ra. 880
, etc.: —[voice] Pass., [tense] fut.πορισθήσομαι Th.6.37.94
: [tense] aor. ἐπορίσθην ib.37, etc., [dialect] Dor.- ίχθην Lysis
ap.Iamb.VP 17.75: [tense] pf.πεπόρισμαι Isoc.15.278
, D. 44.3 (in med. sense, Lys.29.7, Aeschin.3.209, Philem.123): [tense] plpf.ἐπεπόριστο Th.6.29
: ([etym.] πόρος):—rarely, like πορεύω, carry, bring, σὲ θεὸς ἐπόρισεν ἁμέτερα πρὸς μέλαθρα (prob. for ἐπῶρσεν, ἔπορσεν) S.El. 1267(lyr.).II bring about, furnish, provide,κακά τινι Hom.
Epigr. 14.10; νίκην, χρήματα, etc., Ar.Eq. 593, Ec. 236, Democr.78, IG22.834.14, etc.;ἀρχὴν πολέμου Ar.Fr.81
;τροφὴν τοῖς στρατιώταις Isoc.12.82
;τοῖς μαθηταῖς δόξαν, οὐκ ἀλήθειαν Pl.Phdr. 275a
: abs.,θεῶν ποριζόντων καλῶς E.Med. 879
: freq. with a notion of contriving or inventing, μηχανὰν κακῶν, πόρους, Id.Alc. 222 (lyr.), Ar.Eq. 759, etc.; ;π. τριβάς Ar.Ach. 386
;διαβολήν Th.6.29
;σωτηρίαν τῷ γένει Pl.Prt. 321b
;τῇ ζητήσει ἀπόκρισιν Id.Phlb. 30d
, etc.:—[voice] Med., furnish oneself with, procure, ; δαπάνην, χρήματα, ὅπλα, Th.1.83, 142, 4.9; τὰς ἡδονάς, τἀγαθά, τἀπιτήδεια, etc., Pl.Grg. 501b, La. 199e, Ax. 368b, etc.; ;τὰ δεῖπνα Alex.257.2
; καινὰ ῥήματα Philem.l.c.; ;ἐκ τῶν ἀλλοτρίων π. τὸν βίον Isoc.12.116
; alsoπ. μάρτυρας Lys. 29.7
;πρόφασιν Id.8.3
;λόγους περὶ ἀδίκων πραγμάτων D.35.41
;αἰτίας χρηστὰς ἐπὶ πράγμασι φαύλοις Plu.2.868d
: sts. alsoπορίζεσθαί τι ἑαυτοῖς X.HG5.1.17
, Pl.Smp. 208e; σημεῖα πεπορίσθαι to have acquired the signs, i.e. know them, Hp.Medic. 14; also, have provided for one, receive, Men.Prot.p.16D.:—[voice] Pass., to be provided,τὰ τῆς παρασκευῆς ἐπεπόριστο Th.6.29
; ῥᾳδίως αἱ ἐπαγωγαὶ.. ἐπορίζοντο inducements were easily provided, Id.3.82;δύναμις ἐκ θεῶν π. Pl.R. 364b
;πίστεις ὑπὸ τοῦ λόγου πεπορισμέναι Isoc. 15.278
, cf. Arist.Rh. 1356a1;τὸ γηροβοσκοὺς κεκτῆσθαι τοῖς ἀνθρώποις πορίζεται X.Oec.7.19
; πράξεις πρὸς τὰ φύ χη καὶ τὰς ἀλέας πεπορισμέναι behaviour adapted to.., Arist.HA 596b22, cf. PA 665b3.2 [voice] Act. in med. sense, find money, raise a loan, PCair.Zen.477.16(iii B.C.); obtain,προστάγματα εἰς τὸ τιμωρηθῆναι αὐτούς PMich.Zen.57.9
(iii B.C.); earn,τὸ ζῆν ἀπὸ τῆς γερδιακῆς PLond.3.846.11
(ii A.D.):—[voice] Pass., ἀπ' ἄλλων συντόμως σοι πορισθὲν ἀποδοθήσεται (sc. τὸ ἀργύριον) PMich.Zen. 56.8 (iii B.C.). -
20 συντάσσω
A put in order together, esp. as a military term, draw up, put in array, Hdt.7.78, Th.8.28, X.HG4.8.28, etc.; σ. πεζοὺς αὐτοῖς (sc. τῷ ἱππικῷ) draw up the foot with the horse, ib. 7.5.24:—[voice] Pass., to be drawn up in order of battle, E.HF 191, X.Cyr. 1.4.18, etc.; μάλιστα ξυντεταγμένοι παντὸς τοῦ στρατοῦ in the best order of all the army, Th.3.108;μεθ' ὅπλων συντεταγμένοι D.21.223
; τισι or μετά τινων with others, X.HG1.2.15, Vect.2.3, cf. Cyr. 6.4.14, etc.:—[voice] Med., form in order of battle,ὁμόσε χωρῶμεν ξυνταξάμενοι Ar.Lys. 452
: [voice] Med. also trans., συνταξάμενος βαθεῖαν τὴν φάλαγγα having drawn up his phalanx in deep order, X.HG2.4.34.b place under command of,τινὶ τάξιν Arr.An.4.24.10
:— [voice] Pass., metaph.,τὰ πάθη τῇ τοῦ λογισμοῦ ἡγεμονίᾳ Hierocl. in CA19p.461M.
2 [voice] Pass., of single persons, to be collected, resolute,συντεταγμένος στρατηγός X.HG4.8.22
; περὶ παίδων ἀγωγὴν ἄκρως ς. D.L.5.65; so of the mind, πρὶν ξυνταχθῆναι.. τὴν δόξαν before they have time to get their thoughts collected, Th.5.9 ( ξυνταθῆναι is prob. cj.);ἡ ἐπὶ τοῦ συντετάχθαι.. φρόνησις οὖσα Amphis 33.4
; ἔφοδος ἐνεργὸς καὶ ς. Plb.3.19.5.II arrange, organize, ; ;ἐνιαυτούς τε καὶ ὥρας καὶ μῆνας Id.Phlb. 30c
;σύνοδον Plu.Ant.71
: in bad sense, concoct,ψευδῆ κατηγορίαν Aeschin.2.183
:—[voice] Pass., ψυχὴ συντεταγμένη σώματι organically united with, Pl.Lg. 903d; ὀλιγαρχικῶς συντετ. Arist.Pol. 1317a6; σημεῖον πολιτείας συντεταγμένης of an organized state, ib. 1272b30; Τροιζήνιοι σ. εἰς τοὺς Ἀχαιούς joined the Achaean League, Plu.Arat.24; οἱ συντεταγμένοι the conspirators, X.HG3.3.7:—[voice] Med., arrange for oneself, i.e. make one's own plans of life, Hp. VM10: also, get matters organized or arranged, or simply ordain, settle, τὰ νόμιμα ἡμῖν συνετάξατο [ὁ νομοθέτης] Pl.Lg. 626a, cf. 625e, 781b;τὴν περὶ τοὺς νέους ἐπιμέλειαν Lycurg.106
; καταστήσαντες.. εἰς τὴν προγεγραμμένην κώμην Τεβτῦνειν οὗ ἐὰν Ἀρίστων συντάσσηται wherever A. may arrange to accept delivery, PSI10.1098.24 (i B.C.).2 of taxation, assess, IG12.63.17;σύνταγμα συντάξας εἰς ἑκατὸν ταλάντων πρόσοδον Aeschin.3.95
:—[voice] Pass., to be organized for paying contributions, ib.97, D.13.3,9; but τὸ συντεταγμένον the assessed sum, Arist.Pol. 1330a7:—[voice] Med., agree to such assessment, D.27.7, cf. 28.8; τι εἰς τροφὴν συνταξάμενος ἐδίδου gave an allowance for food, Aeschin.1.102: cf.σύνταξις 11.3
.3 compose or compile a narrative or book, Plb.2.40.4, Plu.Brut.4:—[voice] Med., Pl.Phdr. 263e, Plb.1.3.8, Gal.19.221: abs., write a book, Plb.9.2.2;οἱ τὰ Ῥωμαϊκὰ συνταξάμενοι D.H.4.7
; σ. ὑπόθεσιν treat of.., Id.Comp.4:—[voice] Pass., , cf. Aeschin.3.201.4 c. inf., ordain, prescribe, order,δασμοὺς ἀποφέρειν τινάς X.Cyr.8.6.8
, cf. Aeschin.2.22, PEnteux.27.13, 84.10,16 (iii B.C.), PCair.Zen.28.1, al. (iii B.C.), Plb.3.50.9, PStrassb.100.21 (ii B.C.): without inf.,συντάξαντος ἡμῖν Ἀμύντου PCair.Zen.27.1
(iii B.C.); καθὼς συνέταξεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς v. l. for προσέταξεν in Ev.Matt.21.6.b c. acc. rei, prescribe, of a physician,θεραπείαν Plu.Per.13
, cf. D.S.1.70, Sor.1.60; alsoσ. τί πρῶτον οἰστέον Alex.186.3
:—[voice] Pass.,τοιαύτης ἐπιμελείας συνταχθείσης Sor.2.48
: generally, to be prescribed or ordained,ταὐτὸν περὶ τὰς ἡδονὰς συντεταγμένον ἐν τοῖς νόμοις Pl.Lg. 634b
, cf. 817e; ταῦτα τῷ ναυάρχῳ συνετάχθη Epist. ap. D.18.78;ἄν τις πόλις μὴ ἀποστείλῃ τὴν δύναμιν τὴν συντεταγμένην IG42(1).68.95
(Epid., iv B.C.).5 Gramm., combine in interpretation,τοῖς προειρημένοις συντάττουσι ταῦτα Gal.15.897
, cf. 16.533 ([voice] Pass.); construct or construe a word,τὰ ἀρρενικὰ τοῖς θηλυκοῖς D.H.Amm.2.11
, cf. A.D.Conj.218.10;τὴν ἐν πρόθεσιν μετὰ γενικῆς Greg.Cor. p.44S.
:—[voice] Pass., A.D.Pron.69.15, D.L.7.64; συντάσσεται ἀπὸ γενικῆς εἰς αἰτιατικήν (e.g. ἀφαιρῶ σοῦ τόδε) Thom.Mag.p.33R.; cf.συντακτός, σύνταξις 1.4
.b [voice] Pass., to be added to, c. dat., A.D.Pron.38.1; of syllables, τὸ σκλα καὶ στρα συντετάξεται Id.Synt.313.16.III [voice] Med., agree together,πάντα συνταξάμενοι καὶ οὐδὲν ἀπὸ ταὐτομάτου τούτων ἔπραττον D.24.27
;συνταξάσθω πρὸς αὐτοὺς.. πόσον δεῖ ἔλαιον.. πωλεῖν PRev.Laws 47.13
(iii B.C.);σ. πρὸς ἀλλήλους Plb.3.67.1
: c. inf.,συνετάττετο κοινῇ πρεσβεύειν D.19.13
:—[voice] Pass., κατὰ τὸ συντεταγμένον in accordance with what had been arranged, Plb.3.42.9, 3.43.6;πραξάντων τὸ συνταχθέν Id.8.28.10
; κελεῖσαι προελθόντα στῆναι πρὸ τῆς πόλεως ἐπὶ τὸν συνταχθέντα τάφον the pre-arranged tomb, Id.9.17.2; cf.σύνταξις 11.2
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συντάσσω
См. также в других словарях:
ЕВХАРИСТИЯ. ЧАСТЬ I — [греч. Εὐχαριστία], главное таинство христ. Церкви, состоящее в преложении (μεταβολή изменение, превращение) приготовленных Даров (хлеба и разбавленного водой вина) в Тело и Кровь Христовы и причащении (κοινωνία приобщение; μετάληψις принятие)… … Православная энциклопедия
πορίζω — ΝΜΑ [πόρος] 1. δίνω σε κάποιον την ευκαιρία να αποκτήσει κάτι, προσπορίζω (α. «η επιχείρηση μάς επόρισε αρκετά κέρδη» β. «καὶ δύνασθαι τροφὴν ἐκ τῶν πολεμίων τοῑς στρατιώταις πορίζειν», Iσοκρ.) 2. μέσ. πορίζομαι α) συνάγω, αποκομίζω, προμηθεύομαι … Dictionary of Greek
ερύω — (I) ἐρύω, ιων. τ. εἰρύω, δωρ. τ. Fερύω (Α) 1. τραβώ, σύρω στο έδαφος, γενικά με την έννοια τής ορμής και σφοδρότητας («νῆα ἐρύσσομεν ἤπειρόνδε» θα σύρουμε το πλοίο στην ξηρά, Ομ. Οδ.) 2. σύρω κάποιον διά τής βίας («ἐρυσαν τέ μιν εἴσω κουρίξ» τόν… … Dictionary of Greek
μερίδα — I (Merida). Πόλη (703.324 κάτ. το 2001) του ΝΑ Μεξικού στη χερσόνησο Γιουκατάν, πρωτεύουσα της πολιτείας Γιουκατάν (39.340 τ. χλμ., 1.658.210 κάτ. το 2000). Η πόλη αποτελεί το κέντρο μιας από τις μεγαλύτερες περιοχές καλλιέργειας αγαύης στον… … Dictionary of Greek
μολοβρός — μολοβρός, ὁ (Α) 1. (για επαίτη) αυτός που σπεύδει προς τη βορά, ακόρεστος στην τροφή, γαστρίμαργος, λαίμαργος 2. ως επίθ. μολοβρός, ή, όν αυτός που μόλις αυξάνεται, χαμηλός, ταπεινός («μολοβρὴ ῥίζα» ή «μολοβρὴ κεφαλή» η ρίζα, ή κεφαλή φυτού που… … Dictionary of Greek
MYSTERIUM — Graeca vox, paganis olim frequens, nec Scripturis Patribusque ignota. Origo nominis Hebraica, satar enim eccultare est: Mistar, aut Mister est res obscondita, secretum. Graeci Grammatici etymon varie explicant, Μυεῖν est arcanam doctrinam tradere … Hofmann J. Lexicon universale
απαντώ — (AM ἀπαντῶ άω) [αντάω] 1. συναντώ 2. δίνω απάντηση, αποκρίνομαι αρχ. μσν. 1. αντιμετωπίζω, αποκρούω (σε μάχη) 2. αντιμετωπίζω, αντικρούω κάποιον (σε δικαστήριο) αρχ. 1. φθάνω σ έναν τόπο 2. παρουσιάζομαι ένοπλος, μετέχω σε συγκέντρωση οπλισμένων… … Dictionary of Greek
ενεργός — ή, ό (AM ἐνεργός, όν) [έργον] 1. αυτός που βρίσκεται σε ενέργεια, σε ενεργό υπηρεσία («ενεργός στρατός») 2. ενεργητικός, σε ενέργεια (σε αντίθεση με αυτόν που βρίσκεται σε λανθάνουσα ή εφεδρική κατάσταση) 3. δραστήριος, ενεργητικός,… … Dictionary of Greek
ευλαβούμαι — (ΑΜ εὐλαβοῡμαι, έομαι) [ευλαβής] 1. είμαι διακριτικός, προσέχω να μη βλάψω ή να μην προσβάλω κανέναν («εὐλαβοῡ μὴ φανῇ κακὸς γεγώς», Σοφ.) 2. σέβομαι, τιμώ, εκδηλώνω, ευλάβεια («εὐλαβοῡμαι τὸν δῆμον», Πλούτ.) νεοελλ. μσν. διστάζω από σεβασμό προς … Dictionary of Greek